A városvezetés javaslatára kiterjesztik a helyi iparűzési adó alóli mentességgel érintett vállalkozások körét. A Fővárosi Közgyűlés szerdai döntése nyomán a mentességnek az adóalap által meghatározott határát az eddigi 1 millióról 1,5 millió forintra emelik. A helyi iparűzési adómentesség a fővárosban jelenleg azt a vállalkozót illeti meg, akinek a helyi adókról szóló törvény előírásai szerint számított adóalapja az 1 millió forintot nem haladja meg.
A döntés értelmében 2019. január elsejétől az kap mentességet, akinek az említett adóalapja nem haladja meg a 1,5 millió forintot. A háziorvos, védőnő vállalkozások adómentessége nem változik.
Az előterjesztéshez készült hatásvizsgálat szerint a fizetési kötelezettség alól a jelenlegi mintegy 27 400 adózó helyett várhatóan több mint 46 ezer mentesül, ugyanakkor a fővárosban összességében ez hozzávetőleg 300 millió forint kiesést generál, ami a fővárosi önkormányzat költségvetésében mintegy 160 millió forintot jelent.
Bekamerázzák a Váci és a Szentendrei utat
Új, állandó közlekedésbiztonsági kamerákat létesítenek a gyorshajtások miatt a III. kerületben a Szentendrei úton és a XIII. kerületben, a Váci úton - döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán. A képviselők egyhangúlag támogatták a kamerák elhelyezését.
Az előterjesztés előzménye, hogy
az elmúlt években számos olyan, halállal vagy személyi sérüléssel járó baleset történt Budapesten, amelynek oka vélelmezhetően illegális gyorsulási verseny volt,
ezek kedvelt helyszínei a III. kerületben a Szentendrei út és a XIII. kerületben a Váci út. Utóbbi helyszínen a személyi sérüléses baleseteknél a gyorshajtás napközben is szerepet játszik. A kamerákat a Szentendrei út kivezető oldalán a Záhony utcai kereszteződés előtt, a bevezető oldalon a Mátyás Király úti kereszteződés előtt, valamint a XIII. kerületi Váci út 169. szám előtt helyezik el. A három ellenőrzési pont kiépítése hozzávetőleg bruttó 400 millió forintba kerül.
Kiegészült a fővárosi önkormányzat szervezeti és működési szabályzata
A változtatást a közfejlesztési tanács létrehozása miatt Tarlós István főpolgármester kezdeményezte, mert szükségesnek tartja, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsáról (FKT) szóló kormányhatározatban foglaltak az önkormányzat szmsz-ében is megfelelően megjelenjenek.
A kiegészítés eredményeként a budapesti fejlesztéspolitikát érintő egyes fővárosi és kormányzati hatáskörbe tartozó ügyekkel kapcsolatban az önkormányzati döntéshozók minden esetben és közvetlenül a főpolgármestertől értesülhetnek az FKT-nak a fővárosi fejlesztéseket érintő véleményéről, állásfoglalásáról, javaslatáról.
Az szmsz kiegészült azzal, hogy
az FKT döntéseit követően - a testületről szóló kormányhatározatban foglaltak szerinti ügyekben - kizárólag a főpolgármester előterjesztése alapján dönthet a Fővárosi Közgyűlés.
Az FKT - az október 17-i kormányhatározat szerint - a budapesti fejlesztéspolitika, valamint a kiemelt budapesti közösségi fejlesztések tervezésének és megvalósításának összehangolásával, a budapesti fejlesztéspolitika területén hozandó döntések megalapozott előkészítésével, a jelentős fővárosi fejlesztések és beruházások tekintetében a kormány és a fővárosi önkormányzat közötti koordinációs tevékenységgel kapcsolatban javaslattevő, kezdeményező, döntés-előkészítő, koordináló feladatokat lát el. Továbbá figyelemmel kíséri és nyomon követi ezen fejlesztések megvalósítását. Az FKT ülésein a fővárosi önkormányzati oldal tagjaként a főpolgármester személyesen vesz részt és nem helyettesíthető.
Az ellenzék szerint elhamarkjodott volt az szmsz módosítása
Horváth Csaba (MSZP) hiányolta a testület létrehozásáról szóló kormányhatározatból azt a szándékot, hogy az megjelenítse a fővárosi önkormányzat szerepét. Szerinte tisztázni kellene technikai kérdéseket; például azt, hogy a tanács milyen hatáskörrel rendelkezik és az érdemi döntések hogyan születnek majd.
Gy. Németh Erzsébet (DK) azt vetette fel, hogy a tanács létrehozásával a jövőben miről dönt majd önállóan a Fővárosi Közgyűlés. Annak a testületnek nincs értelme, amely kvázi "bábtestületté" teszi a Fővárosi Közgyűlést.
Váradiné Naszályi Márta (Párbeszéd) szerint a tanácsról szóló - szombaton aláírandó - megállapodás ismeretében, egy későbbi ülésen kellene tárgyalni az szmsz módosítását. Mint mondta, a tanácsban nem látja a garanciát arra, hogy a fejlesztések Budapest érdekében és nem valamilyen ötletelés alapján történnek majd.
Tokody Marcell (Jobbik) szintén azt javasolta, hogy később tárgyalják a kérdést, mivel szerinte releváns információk hiányoznak a döntéshez.
Tarlós István arról beszélt, hogy a közfejlesztési tanács létrejötte nagyon zavarja az ellenzék egyes köreit, politikailag rettegnek a testülettől. Azt javasolta nekik, hogy várják meg a megállapodás szombati aláírását, "várjanak az elhamarkodott propagandával". A főpolgármester közölte, a kormány és a közgyűlés csak arról dönthet majd, amiről a városfejlesztésre alakult tanács meghozta az állásfoglalását, továbbá minden fejlesztés alapdokumentuma a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepció.