Miközben a hírek az újlakás-építések meglódulásáról, az átadott lakások számának ugrásszerű növekedéséről szólnak, a hitelpiacon ez még alig csapódik le, a banki hitelezést továbbra is a használt lakásokra felvett kölcsönök hajtják - írja a Világgazdaság.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az adott hónapban folyósított lakáscélú hitelek szerződéses összege júniusban a forinthitelezés indulása óta nem látott magasságokba jutott. A 85,23 milliárd forintos kihelyezés harmadával magasabb, mint a 2017. évi bázisadat. Ezen belül a folyósított hiteleknek 73,19 százaléka, 62,38 milliárd forintnyi kihelyezés kapcsolódott használt lakás vásárlásához, szemben a tavaly júniusi adattal, amikor a használt lakások finanszírozásának részaránya 69,75 százalékos volt.
Az új lakások vásárlásánál a fajlagos kihelyezés 57 százalékkal bővült idén júniusban az egy évvel korábbi szinthez képest: a bankok 6,11 milliárd forintnyi kölcsönre szerződtek, miközben egy éve még csak 3,88 milliárd forintnyi volt az új lakáshoz folyósított kölcsön összege. Az év első hat hónapjában szerződésbe foglalt 30,64 milliárd forintnyi összeg csaknem 44 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi első fél év 21,3 milliárdos kihelyezését.
Igen ám,
de a banki lakáshitel-állomány ezen időszak alatt mintegy 400 milliárd forinttal bővült, ebből 296 milliárdot a használt lakásokra kiutalt összeg tett ki.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018 első hat hónapjában 6517 új lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt, ez 30,2 százalékkal haladta meg a 2017 első hat hónapjában átadott 5004 lakást. Az új lakáshitelek 44 százalékos bővülésével összevetve azt mondhatjuk, hogy az újlakás-értékesítésen belül szépen növekszik a hitelből vásárolt lakások aránya, ám úgy tűnik,
a terület nem a használt lakások piacától, hanem az építésre-bővítésre felvett kölcsönöktől veszi el a levegőt.
Utóbbi területen az első fél év során 35,8 milliárd forintnyi hitelt helyeztek ki, ez 2,8 milliárd forinttal, 8,4 százalékkal tudta felülmúlni a 2017. első félévi 33 milliárd forintos kölcsönösszeget. Vagyis a jellemzően saját erőből megvalósuló egyéni ingatlanberuházásoknál nincs olyan pezsgés, mint az új lakások építésénél – bár e téren azért a júniusi 9,1 milliárdos adat itt is változást sejtet.