Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke beszél a Fókuszban a nemzeti érdek - Kitörési pontok magyar vállalkozások számára címmel rendezett konferencián a budapesti Larus rendezvényközpontban 2012. december 4-én.
Nyitókép: Földi Imre

Lánczi András: felül kellene vizsgálni az oktatásban a bolognai rendszert

Érdemes lenne felülvizsgálni az oktatásban a bolognai rendszert, a tankönyvek és a tananyag többségét pedig változtatni kell – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora.

A rektor elmondta: azon dolgoznak, hogyan lehet minden elemében megújítani az egyetemet úgy, hogy az oktatók ne kényszerüljenek arra, hogy második-harmadik állást vállaljanak. „Egy teljesítményértékelési rendszeren keresztül nagyon komoly fizetésbeli különbségek alakulhatnak ki” – fogalmazott Lánczi András, aki szerint nem igaz a szóbeszéd, miszerint az egyetemi oktatók méltánytalanul keveset keresnek.

Az egyetem vezetőjének célkitűzése továbbá, hogy a hallgatók közösségben érezzék magukat a Corvinuson. „A közgáz ebből a szempontból nem rossz hely, de azért bőven van probléma”, bár nagyon sokat tesznek a fejlődésért – hangsúlyozta a rektor.

„Az egyetem újradefiniálás alatt van az egész világon”

– vélekedik Lánczi András, aki szerint óriási versenytársat jelentenek az úgynevezett nyitott, online egyetemek. Másik nehézség, hogy a duális képzés eszméjével kialakult az igény, hogy a diákokat ne pusztán az egyetem képezze, hanem munkahelyi körülmények között is gyakoroljon. „De akkor milyen sztenderdek szerint képződnek jelenleg a hallgatók?” – tette fel a kérdést a Budapesti Corvinus Egyetem rektora.

Lánczi András szerint nem lehet életképes egy egyetem kétnyelvűség nélkül. A bolognai rendszert pedig felül kell vizsgálni. „Mi próbálkozunk újra ötéves képzésekkel, tehát osztatlan képzésekkel” – emelte ki. A rektor úgy látja, a tankönyv nem örök életre szóló tudásgyűjtemény, a tananyag nagyrészét változtatni kell.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×