eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

A vezető gimnáziumok némelyikéből minden harmadik végzős külföldre készül

A végzősök több mint harmada külföldi egyetemen tanulna tovább - ezzel szembesültek a tanárok több vezető budapesti és vidéki gimnáziumban, a legtehetségesebb diákok közül sokan már a világ legjobb felsőoktatási intézményeiben, például Oxfordban vagy Cambridge-ben kezdik a következő tanévet.

Egy friss felmérés szerint folyamatosan emelkedik a magyar hallgatók száma a brit, német és osztrák egyetemeken, a becslések alapján már több mint 13 ezren tanulnak külföldön - írja az Eduline.

A budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban minden harmadik végzős külföldre készül, a 132 diák közül 44-en felvételiznek más ország felsőoktatási intézményébe – mondta az Eduline-nak Barati Krisztina igazgatóhelyettes. A tanulók elsősorban brit egyetemeket választanak, huszonöten szeretnének továbbtanulni például a felsőoktatási világrangsorokat vezető Cambridge, Oxford, Imperial College és University College London (UCL) szakjain, néhány fazekasos diák pedig amerikai és német egyetemre adta be a jelentkezését. „A gyerekek stratégiája az, hogy a legjobb külföldi egyetemekkel próbálkoznak először, esetleg elfogadják a következő körben más egyetemek, például Warwick vagy a St. Andrews offerjeit (az intézmények "ajánlatát", amely tartalmazza, hogy milyen feltételek teljesülése esetén veszik fel a diákot - a szerk.), és természetesen mindenki beadja magyar egyetemekre is a jelentkezését biztonsági tartalékként” – mondta Barati Krisztina.

Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban is folyamatosan emelkedik a külföldi továbbtanulást tervező diákok aránya. „Korábban 5-10 százalékos a külföldre egyetemre jelentkezők aránya, de idén van egy olyan osztályunk, ahol a diákok 30 százaléka külföldi egyetemet is megjelölt” – mondta Csapodi Zoltán igazgató, aki úgy látja, a legtöbben Angliában tanulnának tovább, de a végzősök a biztonság kedvéért hazai felsőoktatási intézményeket is megjelölnek.

A külföldi továbbtanulás az idei trefortos ballagáson is téma volt, az igazgató az Eduline-nak azt mondta, ballagási beszédében arra biztatta a végzősöket, hogy cáfoljanak rá arra a korábban alapigazságnak tekintett állításra, hogy aki az érettségi után elmegy az országból, az már nem fog hazajönni. „De tudjuk, hogy aki a szakmai kapcsolatrendszerét és a tudását külföldön szerzi meg, annak jóval nehezebb lesz a hazatérés, mint azoknak, akik egy itthoni alapképzés elvégzése után egy mester- vagy doktori képzésre mennek külföldi egyetemekre. Pedig ez utóbbiak is olyan tudást és tapasztalatot tudnak összeszedni, mint a külföldön tanulók” – tette hozzá.

Ausztria is népszerű

A győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumban körülbelül öt éve tíz százalék körül alakul a külföldi egyetemre felvételiző végzősök aránya, a 130-140 diák közül általában tizenhárman-tizennégyen választanak maguknak külföldi felsőoktatási intézményt. „Két-három diákról már most tudom, hogy felvették őket valamelyik külföldi egyetemre” – mondta az Eduline-nak Németh Tibor, a gimnázium igazgatója, hozzátéve: vannak olyan volt diákjaik, akik ma már Oxfordban vagy a Sorbonne-on tanulnak, de népszerű Dánia is, „ott angolul ingyen, tandíjmentesen lehet tanulni, így Koppenhágában, Aarhusban és Horsens egyetemeire is járnak kazinczysok”. A legnépszerűbb mégis Ausztria. „Vannak mosonmagyaróvári hallgatók, akik bejárnak a bécsi egyetemre. Reggel felülnek a vonatra, este pedig hazajönnek, hiszen nekik az közelebb van, mint Budapest” – magyarázta Németh Tibor.

„A matekos és a biológiás osztály eredményei nemzetközileg elismertek, így ebből a két osztályból többen felvételiznek külföldre, és általában fel is veszik őket a legjobb európai egyetemekre” – mondta kérdésünkre Plugor Magor, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium igazgatóhelyettese. Ez az a szegedi gimnázium, amelynek 12. M osztálya azzal került be tavaly a hírebre, hogy megdöntötték az intézmény rekordját: a 146 érettségi osztályzatból csak három volt négyes, a többi mind ötös, mégpedig úgy, hogy a jegyek egyharmadát emelt szintű vizsgán szerezték a diákok. A 28 fős osztályból ráadásul tízen európai elit egyetemen folytatták tanulmányaikat.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×