eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Parlament felújított alsóházi ülésterme 2014. április 15-én. A termet 48 millió forintért újította fel a Pápai Asztalos Kft.
Nyitókép: Soós Lajos

Megállapította a választás eredményét az NVB

Megállapította az áprilisi országgyűlési képviselő-választás országos listás eredményét pénteki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), miután valamennyi országgyűlési egyéni választókerület eredménye, illetve a levélben szavazás eredményét megállapító határozat jogerőre emelkedett.

Az áprilisi országgyűlési választáson a magyarországi választók egyrészt szavazhattak az egyéni választókerület jelöltjére, másrészt a pártlistákra (illetve nemzetiségi választók a nemzetiségi listákra). A magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők levélben szavazhattak a pártlistákra. Az egyéni választókerületekben az a jelölt lett képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Az utolsó jogorvoslat pénteken zárult le.

Az országos listáról kiadható 93 mandátumnál az országos listákra leadott voksokat (a Magyarországon, illetve levélben leadottakat) és az egyéni választókerületekben nem hasznosuló, úgynevezett töredékszavazatokat veszik figyelembe. Töredékszavazat egyrészt az, amelyet az egyéni választókerületben olyan jelöltre adtak le, aki végül nem szerzett mandátumot egyéni választókerületben. Új szabályként töredékszavazatnak minősül a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám. Nem szerezhetett mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (ez 286 615 szavazatot jelentett), valamint az a két párt által állított közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el (573 229 szavazat).

Az NVB megállapította: a küszöböt a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP-Párbeszéd, az LMP és a DK lépte át, ezek a pártok részesülhettek az országos listás mandátumokból.

Az országos listás mandátumok kiosztásához először a küszöböt elért párt listás szavazatainak számához hozzáadták az adott párt töredékszavazatait, ezután összeadták a pártlistákra jutó szavazatokat. A pártlistákra leadott összes szavazatszám 8 827 630 volt.

  • A Fidesz-KDNP-nek összesen 4 043 165 pártlistás szavazata volt,
  • a Jobbiknak 2 350 969,
  • az MSZP-Párbeszédnek 1 137 515,
  • az LMP-nek 697 127,
  • a DK-nak 598 854.

A nemzetiségi listákra összesen 37 532 szavazatot adtak le. Az NVB megállapította, hogy a nemzetiségek kedvezményes mandátumhoz jutáshoz szükséges szavazatszám 23 831 volt (a "normál" mandátumhoz szükséges voksok egynegyede), ezt a német nemzetiség listája (26 477 szavazattal) elérte, így a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata egy kedvezményes mandátumra lett jogosult. A többi 12 nemzetiség szavazati joggal nem rendelkező szószólót küldhet az Országgyűlésbe.

Ezek után az NVB a pártlisták között így 92 országos listás mandátumot osztott ki, a korábbi gyakorlatnak megfelelően az úgynevezett d,Hondt-módszer alapján. Ennek során előbb egy táblázatot készítettek, a táblázatnak 92 sora volt, mivel ennyi országos listás mandátumot kellett kiosztani. A táblázat első sorában a listákra jutó töredékszavazatot tüntették fel, a másodikban a felét, a harmadikban a harmadát, és így tovább. A mandátumokat úgy osztották ki, hogy megkeresték a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában ez megtalálható volt, az a lista kapott egy mandátumot. Ezután megkeresték a következő legnagyobb számot, és az eljárást addig folytatták, amíg ki nem osztották az összes mandátumot.

Az NVB ezen módszer alapján

a Fidesz-KDNP-nek 42, a Jobbiknak 25, az MSZP-Párbeszédnek 12, az LMP-nek 7, a DK-nak 6 országos listás mandátumot tudott kiosztani.

Az NVB ezt követően összevetette az országos listákon szereplő, illetve az egyéni választókerületekben mandátumot szerző jelöltek neveit, és ennek alapján állapította meg, mely képviselők kaptak mandátumot az országos listáról, a listán szereplő sorrendben (azok a jelöltek, akik egyéni választókerületben mandátumot szereztek, az országos listán nem juthatnak mandátumhoz).

Az NVB országos listás szavazás eredményéről szóló határozatát nem szavazta meg Avarkeszi Dezső, Fazekas Tamás, G. Szabó Dániel, Kakuk Zoltán, Kauka Norbert, Szijj-Sarkadi Zsuzsanna pártdelegált. Az NVB így 19:6 arányban hozta meg határozatát. Az országos listás eredménymegállapító határozat ellen három napon belül a Kúriához lehet fordulni bírósági felülvizsgálati kérelemmel.

Az országos listáról mandátumhoz jutó képviselők mandátumát a tervek szerint május 4-én adják át az Országházban.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×