A következő négyéves ciklus első felében még komoly hatása lehet az európai uniós forrásoknak a magyar gazdaságra – mondta Madár István, a Portfolio vezető elemzője az InfoRádió Aréna című műsorában.

„Idén és jövőre még mindenképpen nagyon jelentős pénzek áramlanak be,

és használódnak fel Magyarországon a vállalati szektor vagy az államháztartás részéről, és ez pörgetni fogja a gazdaságot. Az azután következő években viszont elfogy ez a pénz, a ciklus logikájának megfelelően 2022-től tud majd újra jönni érdemi mennyiségű forrás” – fogalmazott a szakértő, aki szerint a szűkösebb években szükség lesz a hitelezés és más tőkebevonási módszerek megfelelő működésére.

György László, a Századvég vezető közgazdásza arról beszélt, hogy a magyar államnak fel kell készülnie, hogy az uniós források csökkenése után más eszközök mozgassák a gazdaságot. A szakértő szerint elkerülhetetlen, hogy a beruházási ráta visszaessen. A növekedéskiesés kompenzációjával kapcsolatban azt mondta:

„reménykedhetünk abban, hogy a mostani források olyan kapacitásokat hoznak létre, amelyek termőre fordulnak.

Amíg a beruházások húzzák a gazdaságot, az jó, ha pedig visszaesik a beruházási ráta, akkor reménykedhetünk abban, hogy az export fogja húzni, vagy éppen a belfő fogyasztás”.

A szakértő kiemelte, az uniós tagállamok egy újabb uniós ciklusok előtt általában kivárnak a hitelfelvételekkel, mert az újabb forrásoktól várják a gazdaság fellendülését.

Versenyképesség

Bár léteznek versenyképességi listák, de módszertanilag hibásak – hangsúlyozta Madár István. A Portfolio vezető elemzője hozzátette: „azt elmondhatjuk, hogy ha ezeken a versenyképességi listákon hátrafele haladunk, akkor valószínűleg nem javult a versenyképességünk”. A szakértő szerint Magyarország termelékenység bővülése rendkívül alacsony.

„Ma azt gondoljuk, hogy a nemzetek sikerességét elsősorban a humánerőbe történő befektetés segíti.

Sokat és okosan és hatékonyan költsünk el elsősorban oktatásra és egészségügyre!” – hangsúlyozta Madár István, aki az oktatás- és egészségügyet érő kritikákra is felhívta a figyelmet. A legnagyobb hiány – régiós összehasonlításban is – a hazai tulajdonú kis- és középvállalati szektorban van – emelte ki.

György László szerint a 2018 utáni gazdaságpolitika egyik fontosabb kérdése, hogy tudunk-e hazai tulajdonú, a globális piacokon is életképes márkákat létrehozni.

„A kilencvenes évek gazdaságszerkezeti átalakulása Magyarországot jobban sújtotta, mint a térségbeli vetélytársainkat.

Mi sokkal inkább összeszerelő üzemmé váltunk” – fogalmazott a Századvég vezető közgazdásza. Míg Lengyelországban és Csehországban számos közepes és nagy vállalat van, amely legalább regionális szinten versenyképesek, hazánkban csupán a MOL, az OTP és a Richter felel meg ennek a kihívásnak. „Nekünk ilyeneket kell építeni gyakorlatilag a semmiből” – tette hozzá a szakértő, aki szerint a gazdaságpolitika úgy döntött, hogy a 2014-2020-as ciklusban az uniós kohéziós támogatás 60 százalékát a KKV-ra költi.