Infostart.hu
eur:
372.97
usd:
339.93
bux:
140460.39
2026. november 20. péntek Jolán

Ez várható az uniós források csökkenése után

Az uniós ciklus végén kevesebb forrás érkezik Magyarországra, ebben az időszakban fontos lesz, hogy a hitelezés és egyéb tőkebevonási módszerek erősítsék a gazdaságot – mondta a Portfolio vezető elemzője és Századvég vezető közgazdásza az InfoRádió Aréna című műsorában.

A következő négyéves ciklus első felében még komoly hatása lehet az európai uniós forrásoknak a magyar gazdaságra – mondta Madár István, a Portfolio vezető elemzője az InfoRádió Aréna című műsorában.

„Idén és jövőre még mindenképpen nagyon jelentős pénzek áramlanak be,

és használódnak fel Magyarországon a vállalati szektor vagy az államháztartás részéről, és ez pörgetni fogja a gazdaságot. Az azután következő években viszont elfogy ez a pénz, a ciklus logikájának megfelelően 2022-től tud majd újra jönni érdemi mennyiségű forrás” – fogalmazott a szakértő, aki szerint a szűkösebb években szükség lesz a hitelezés és más tőkebevonási módszerek megfelelő működésére.

György László, a Századvég vezető közgazdásza arról beszélt, hogy a magyar államnak fel kell készülnie, hogy az uniós források csökkenése után más eszközök mozgassák a gazdaságot. A szakértő szerint elkerülhetetlen, hogy a beruházási ráta visszaessen. A növekedéskiesés kompenzációjával kapcsolatban azt mondta:

„reménykedhetünk abban, hogy a mostani források olyan kapacitásokat hoznak létre, amelyek termőre fordulnak.

Amíg a beruházások húzzák a gazdaságot, az jó, ha pedig visszaesik a beruházási ráta, akkor reménykedhetünk abban, hogy az export fogja húzni, vagy éppen a belfő fogyasztás”.

A szakértő kiemelte, az uniós tagállamok egy újabb uniós ciklusok előtt általában kivárnak a hitelfelvételekkel, mert az újabb forrásoktól várják a gazdaság fellendülését.

Versenyképesség

Bár léteznek versenyképességi listák, de módszertanilag hibásak – hangsúlyozta Madár István. A Portfolio vezető elemzője hozzátette: „azt elmondhatjuk, hogy ha ezeken a versenyképességi listákon hátrafele haladunk, akkor valószínűleg nem javult a versenyképességünk”. A szakértő szerint Magyarország termelékenység bővülése rendkívül alacsony.

„Ma azt gondoljuk, hogy a nemzetek sikerességét elsősorban a humánerőbe történő befektetés segíti.

Sokat és okosan és hatékonyan költsünk el elsősorban oktatásra és egészségügyre!” – hangsúlyozta Madár István, aki az oktatás- és egészségügyet érő kritikákra is felhívta a figyelmet. A legnagyobb hiány – régiós összehasonlításban is – a hazai tulajdonú kis- és középvállalati szektorban van – emelte ki.

György László szerint a 2018 utáni gazdaságpolitika egyik fontosabb kérdése, hogy tudunk-e hazai tulajdonú, a globális piacokon is életképes márkákat létrehozni.

„A kilencvenes évek gazdaságszerkezeti átalakulása Magyarországot jobban sújtotta, mint a térségbeli vetélytársainkat.

Mi sokkal inkább összeszerelő üzemmé váltunk” – fogalmazott a Századvég vezető közgazdásza. Míg Lengyelországban és Csehországban számos közepes és nagy vállalat van, amely legalább regionális szinten versenyképesek, hazánkban csupán a MOL, az OTP és a Richter felel meg ennek a kihívásnak. „Nekünk ilyeneket kell építeni gyakorlatilag a semmiből” – tette hozzá a szakértő, aki szerint a gazdaságpolitika úgy döntött, hogy a 2014-2020-as ciklusban az uniós kohéziós támogatás 60 százalékát a KKV-ra költi.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Egyre nagyobb az esés a tőzsdéken, 40 ezer alatt az OTP

Egyre nagyobb az esés a tőzsdéken, 40 ezer alatt az OTP

Tőzsdetörténelmi nap volt tegnap, ugyanis csütörtökön ment tőzsdére az Anthropic, akkora forrásbevonást produkálva, ami korábban soha nem volt. Ráadásul a cég rögtön az egyik legnagyobb is lett a világon a tőzsdén jegyzett vállalatok között. Közben viszont folytatódik a mesterséges intelligencia sztorik lejtmenete, amik az egész tőzsdét magukkal húzzák. Tegnap az amerikai részvénypiacon is nagy esés volt, rossz hangulat pedig átragadt ma reggel Ázsiára és Európára is. Egyelőre nincs még vége az esésnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×