Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
A Facebookon meghirdetett, ellenzéki pártok részvételével tartott demonstráció Budapesten, a Kossuth téren 2018. április 14-én. A résztvevők az Operaháztól vonultak a térre.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Nagy tömeg tüntetett a Kossuth téren

"Mi vagyunk a többség! - Tüntetés a demokráciáért" címmel kezdődött demonstráció szombat délután Budapesten.

A Facebookon meghirdetett tüntetés részvevői az Operaháztól indultak és a Kossuth térre tartanak, ahol majd beszédek hangzanak el.

A tüntetést szervezői azt írták, hogy a "Fidesz választási rendszere, a kormány gyűlöletkampánya a többséget egyharmados kisebbségre szorította", és ezért a szavazatok újraszámlálását, szabad sajtót, új választási törvényt követlenek, valamint azt is, hogy "az ellenzék ne magával harcoljon".

A tüntetésen több ellenzéki párt képviselteti magát.

A megjelent szimpatizánsok nemzeti színű, uniós zászlókat és Árpád-sávos zászlókat, valamint maguk készítette transzparenseket lengettek.

Amikor a tüntetés eleje a Deák Ferenc térnél a Bajcsy-Zsilinszky útra fordult, akkor indultak el az utolsók a Liszt Ferenc tértől.

Este háromnegyed nyolc után kezdődtek a beszédek. Lányi Örs, az egyik szervező beszélt.

Utána a korábban a KDNP-t elhagyó Lukácsi Katalin szólt a tömeghez, mint mondta: „Liberálisok, konzervatívok megfogtuk egymás kezét”.

Gulyás Balázs műsorvezető kilátásba helyezte, hogy jövő szombaton délután újra tüntetni fognak, az új választás érdekében. Felolvasták Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester levelét, amelyben arról írt, hogy az ellenzéki pártokkal nem lehet leváltani a kormányt, másik ellenzék kell.

Homonnay Gergely, majd Gyetvai Viktor beszédével értek véget a szónoklatok. Előbbi a félelemről beszélt, majd elégedetlenségét fejezte ki a legfőbb ügyésszel és a közmédiával kapcsolatban. Utóbbi a vidéki politizálás fontosságára hívta fel a figyelmet.

A tüntetés, amelynek a szónokok szerint jövő szombaton hat órától jön a folytatása, hivatalosan a Himnusz eléneklésével véget ért, de több százan a Kossuth téren maradtak, mások az Oktogont foglalták el, és voltak, akik a Fidesz-székházhoz vonultak.

Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×