Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
A Facebookon meghirdetett, ellenzéki pártok részvételével tartott demonstráció Budapesten, a Kossuth téren 2018. április 14-én. A résztvevők az Operaháztól vonultak a térre.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Nagy tömeg tüntetett a Kossuth téren

"Mi vagyunk a többség! - Tüntetés a demokráciáért" címmel kezdődött demonstráció szombat délután Budapesten.

A Facebookon meghirdetett tüntetés részvevői az Operaháztól indultak és a Kossuth térre tartanak, ahol majd beszédek hangzanak el.

A tüntetést szervezői azt írták, hogy a "Fidesz választási rendszere, a kormány gyűlöletkampánya a többséget egyharmados kisebbségre szorította", és ezért a szavazatok újraszámlálását, szabad sajtót, új választási törvényt követlenek, valamint azt is, hogy "az ellenzék ne magával harcoljon".

A tüntetésen több ellenzéki párt képviselteti magát.

A megjelent szimpatizánsok nemzeti színű, uniós zászlókat és Árpád-sávos zászlókat, valamint maguk készítette transzparenseket lengettek.

Amikor a tüntetés eleje a Deák Ferenc térnél a Bajcsy-Zsilinszky útra fordult, akkor indultak el az utolsók a Liszt Ferenc tértől.

Este háromnegyed nyolc után kezdődtek a beszédek. Lányi Örs, az egyik szervező beszélt.

Utána a korábban a KDNP-t elhagyó Lukácsi Katalin szólt a tömeghez, mint mondta: „Liberálisok, konzervatívok megfogtuk egymás kezét”.

Gulyás Balázs műsorvezető kilátásba helyezte, hogy jövő szombaton délután újra tüntetni fognak, az új választás érdekében. Felolvasták Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester levelét, amelyben arról írt, hogy az ellenzéki pártokkal nem lehet leváltani a kormányt, másik ellenzék kell.

Homonnay Gergely, majd Gyetvai Viktor beszédével értek véget a szónoklatok. Előbbi a félelemről beszélt, majd elégedetlenségét fejezte ki a legfőbb ügyésszel és a közmédiával kapcsolatban. Utóbbi a vidéki politizálás fontosságára hívta fel a figyelmet.

A tüntetés, amelynek a szónokok szerint jövő szombaton hat órától jön a folytatása, hivatalosan a Himnusz eléneklésével véget ért, de több százan a Kossuth téren maradtak, mások az Oktogont foglalták el, és voltak, akik a Fidesz-székházhoz vonultak.

Címlapról ajánljuk
Nyugdíjguru: „senkitől nem vesznek el semmit”, minden nyugdíjasréteg kap valamit – íme a számok

Nyugdíjguru: „senkitől nem vesznek el semmit”, minden nyugdíjasréteg kap valamit – íme a számok

Farkas András nyugdíjszakértő részletesen elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában a jövő évi nyugdíjemelések kérdéseit. Mint mondta, a legszegényebb rétegeknél döntő fontosságú lépés történik most, és nem a többiek rovására, hiszen senkitől nem vesznek el semmit, mindenkinek emelkednek a juttatásai különböző mértékben – de az EU-országokhoz képest még „van hova fejlődni” a nyugdíjkiadásokat illetően.

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.
Már rendszert is döntöttek a lázadó diákok – Egész Európa beleremeghet a rég nem látott tüntetéshullámba?

Már rendszert is döntöttek a lázadó diákok – Egész Európa beleremeghet a rég nem látott tüntetéshullámba?

Szerbiában a két éve folyamatosan demonstráló egyetemisták saját listával indultak a parlamenti választásokon, és demokratikus keretek között döntötték meg Aleksandar Vučić betonbiztosnak hitt rendszerét. Szeptember végétől számos európai országban kezdődtek diáktüntetések –a legnagyobbak és legerőszakosabbak Franciaországban –, és bár más politikai rendszerek egyelőre nem látszanak dőlni, a tiltakozások több országban is jelentős kihívások elé állítják a kormányokat. Mi az oka, hogy épp most robban a tüntetéshullám, és vajon új korszakot jelezhet-e ez Európában?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×