A legfőbb ügyész levelében hangsúlyozta, hogy az OLAF zárójelentésében csupán

az Alstom SA szerződéseivel kapcsolatban tartalmaz igazságügyi ajánlást, a többi szerződésnél „szabálytalanságot (tehát nem bűncselekménygyanút) állapít meg”.

Polt Péter arról is tájékoztatja az elnök asszonyt, hogy az előbbi szerződés ügyében a magyar és a brit hatóságok már a bizottság vizsgálatának megkezdése előtt nyomozást folytattak vesztegetés és más bűncselekmények gyanúja miatt, ez jelenleg is folyamatban van.

Az ügyészség vezetője hozzátette: az OLAF jelentése alapján a Miniszterelnökség is feljelentést tett egyes szerződésekkel kapcsolatban, a vádhatóság pedig ez alapján nyomozást rendelt el.

A magyarországi közvilágítási projekttel kapcsolatban az illetékes Pest Megyei Főügyészség nyomozást rendelt el január végén, „különlegesen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt” – írta Polt Péter, aki megdöbbenésének is hangot adott: „Elnök Asszonynak az újságcikk szerinti nyilatkozata valódi nyomozást kér számon a magyar hatóságokon, amit megütközéssel olvastam, hiszen Elnök Asszonyt nyilvánvalóan

félrevezető célzattal tájékoztatták, úgy, mintha Magyarországon lenne „nem valódi” nyomozás is”.

A legfőbb ügyész arra is felhívja a figyelmet, hogy az OLAF-nak büntetőügyek lefolytatására, bűncselekmények gyanújának vizsgálatára nincs hatásköre.

„Amennyiben az OLAF vizsgálata során bűncselekmény gyanúját észleli, az illetékes tagállami hatósághoz kell fordulnia”

– hangsúlyozza Polt Péter. Az ügyészség vezetője hozzátette, hogy félrevezető lehet a bizottság elnökének nyilatkozata, mely szerint az OLAF által lefolytatott vizsgálat kimondta, hogy csalás történt. „Az OLAF ugyanis valójában a hatáskörének megfelelően bűncselekmény gyanúját észlelte, de bűncselekmény elkövetését és személyi felelősséget nem állapított meg” – fogalmazott.