A Világgazdaság cikkéből kiderül: az idei évtől 51 ezer forint helyett akár havi 82.800 forinttal is támogathatja a munkáltató az alkalmazottja lakhatását, ám kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. A magyar dolgozók mobilitása nagyon alacsony, aminek egyik legfőbb oka, hogy saját tulajdonú lakásban élnek, amit nem szívesen adnak fel. A leggyakoribb mobilitást támogató munkáltatói eszköz a bérletvásárlás, majd a gépjárműhasználat támogatása, ezt követi a lakásvásárlás és a bérlés, aminek egy részét a munkáltatók közel fele, illetve harmada állja.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy három magyar síelő izraeli színekben folytatja pályafutását, annak ellenére, hogy emiatt ki kell hagyniuk az idei téli olimpiát. Kettejüket egy korábban elfogadott osztrák sportorvosi igazolás miatt utólag egy időre eltiltották Magyarországon, amit túlságosan súlyos ítéletnek tartanak. A nemzetközi eredményekkel rendelkező fiatal sízők nemzetközi ranglista pontjaik alapján esélyesek lettek volna az idei téli olimpiai részvételre.
A Magyar Idők cikke szerint a jövőben még több meddő pár kaphat esélyt gyermekvállalásra, miután a kormány mintegy 8 milliárd forint támogatást biztosít a mesterséges megtermékenyítést végző állami és egyházi intézmények fejlesztésére. Magyarországon nagyjából minden ötödik gyermeket tervező párnak csak orvosi segítséggel teljesülhet az álma.
A Világgazdaság interjút készített Vukovich Gabriellával, a KSH elnökével, aki szerint indokolatlanul sok erőforrást emésztene fel, ha megyénként mérnék a fogyasztói árindexet, annak ellenére, hogy az ország különböző területein nagyon eltérő árszínvonal érvényesül. A lakosság a KSH elnöke szerint azért érzékel a hivatalostól adattól eltérő inflációs mértéket, mert nincs olyan ember, akinek a fogyasztási szerkezete megegyezik az átlaggal.
A Magyar Időknek a Közbeszerzési Hatóság elnöke, Rigó Csaba nyilatkozott, aki úgy véli: hamis, főként politikai indíttatású állítást tesz, aki azt hangoztatja, hogy intézményesített korrupció lenne Magyarországon. A szakember szerint a tavalyi évben a korábbinál is nagyobb és átláthatóbb verseny jellemezte a közbeszerzési piacot.
A Magyar Nemzet cikkéből kiderül: továbbra sincs céldátuma az étel-, és italautomaták online bekötésének, így nem tudni, a szolgáltatóknak mennyi idejük van felkészülni az új előírásokra. A lap úgy tudja, a 35 ezer készülékből jelenleg alig néhány száz rendelkezik automata-felügyeleti egységgel.