Ungár Péter első kérdése úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Pakson hetedik és további reaktorblokkok épüljenek?" Patyi András, az NVB elnöke arra tett javaslatot a testületnek, tagadják meg a hitelesítést. Felidézte: Ungár Péter egy október 8-ai sajtótájékoztatón arról beszélt, addig fog az LMP népszavazási kérdéseket benyújtani a "fideszes vezetésű NVB-nek", amíg annak vezetője idegességében le nem mond.

Patyi András az ülésen visszautasította, hogy fideszes vezetésű lenne a bizottság, és megjegyezte: nem egyeztethető össze a népszavazás rendeltetésével az, hogy a kezdeményező a kérdések sorozatos benyújtását az NVB működésének akadályozására, az elnöki tisztség betöltője elleni fellépésre kívánja felhasználni. Ez a magatartás önmagában a hitelesítés akadályát képezi - jegyezte meg.

Bodolai László, az LMP és Litresits András, az MSZP delegáltja nem értett egyet a jogsértés megállapításával, az NVB többsége azonban egyetértett a javaslattal, és 7:2 arányban megtagadták a kérdés hitelesítését. A határozatban hivatkoztak arra is, hogy nem lehet népszavazást tartani a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség végrehajtásáról, márpedig az Orosz Föderációval a paksi bővítésről kötött egyezményben rögzítették azt is, hogy "a felek együttműködnek a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartása és fejlesztése érdekében esetleg szükségessé váló további blokkok tervezésében, megépítésében, üzembe helyezésében és üzemen kívül helyezésében."

Mindezeken túl az NVB többsége szerint a kérdés megtévesztő is, mivel egy 2018-ban tartott népszavazás három évig, 2021-ig kötelezné az Országgyűlést, miközben a paksi 5-ös és 6-os blokkokat csak 2026-2027-ben helyezik üzembe.

Ungár Péter második kérdése az volt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Pakson a jelenleg üzemelő és a 2014-ben megkötött magyar-orosz nemzetközi szerződések alapján felépítendő reaktorblokkok mellett további reaktorblokkok épüljenek?" Az NVB ugyanezen érvek alapján szintén 7:2 arányban tagadta meg a kérdés hitelesítését.

Az NVB döntött a NET Párt kérdésének hitelesítése ügyében is. A párt kérdése úgy szólt: "Egyetért Ön azzal, hogy az Internet-hozzáférés ingyenes legyen?" Az NVB egyhangú döntéssel tagadta meg a hitelesítést, arra hivatkozva, hogy amennyiben a hozzáférés azáltal válik ingyenessé, hogy a szolgáltatók nem kérhetnek érte ellenértéket, az sértené a vállalkozás szabadságának és a tisztességes piaci versenynek az alaptörvényben rögzített elvét. Emellett kérdéses az NVB szerint, hogy ebben az esetben kinek a kötelezettsége lenne az internet-szolgáltatáshoz szükséges infrastruktúra kiépítése, karbantartása.

Amennyiben viszont a szolgáltatóknak a költségek fedezetét a költségvetés biztosítaná, az a központi költségvetés tartalmát érintené, de erről sem lehet népszavazást tartani. Patyi András megjegyezte: 2016-ban 8 millió 800 ezret meghaladó internet-előfizetés volt, a szolgáltatói tevékenység nettó ellenértéke megközelítette pedig a 200 milliárd forintot. Mindezeken túl a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének sem.

Az NVB tárgyalta Bodnár Józsefnek a férfiak nyugdíjba vonulása ügyében kezdeményezett népszavazási kérdése hitelesítését is. Bodnár József 2015-ben már kezdeményezett egy népszavazást, amely azt célozta, hogy a férfiak 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehessenek. Ezt a kérdést a Kúria hitelesítette, az Alkotmánybíróság azonban arra hivatkozva, hogy a kérdés a költségvetést érinti, alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a kérdést.

Bodnár József mostani kérdése úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-től a férfiak számára tegye lehetővé Magyarországon 42 év biztosítási jogviszony megléte esetén a nyugdíjba vonulás lehetőségét?"

Az NVB többsége ennek hitelesítését megtagadta, mert úgy ítélték meg, a kérdés érinti azt az alaptörvényben rögzített elvet, hogy a nőket külön védelem, a nyugdíjjogosultság területén további kedvezmények illetik meg. A kérdés a férfiak számára kedvezőbb lehetőséget biztosít, és a nőknél szélesebb személyi kört ölel fel, így összességében olyan helyzetet teremt, amelyben nem érvényesül a diszkrimináció tilalma, illetve a nők kedvezménye - érvelt az NVB. A testület szerint a kérdés mindezeken túl érinti a központi költségvetést is, de ezzel nem értett egyet az MSZP delegáltja, így ő nem szavazta meg a kérdés hitelesítésének megtagadását.

Az NVB határozatai ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal élni.