Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.32
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Változás a pedofília büntetésében

A kúriai döntés előzménye, hogy az Ab júliusban megsemmisített egy, a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények egyes büntetési tételeivel kapcsolatos tavaly novemberi kúriai jogegységi határozatot, mert álláspontja szerint az nem értelmezte, hanem módosította a büntető törvénykönyvet.

A törvény szerint 12 év alatti sérelmére elkövetett szexuális cselekmény esetén - ha az elkövető a sértett hozzátartozója vagy a sértett a nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt áll - a szankcióban különbséget kell tenni a szerint, hogy a cselekményt kényszerítéssel vagy a sértett beleegyezésével követték el. Az előbbi esetben a büntetés 5-től 15 évig, beleegyezés esetén 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés.

A Kúria tavaly novemberi - hétfőn hatályon kívül helyezett - jogegységi határozata szerint azonban attól függetlenül, hogy kényszerítéssel vagy a sértett beleegyezésével követte el a cselekményt a vádlott, 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A jogegységi határozatot konkrét ügyekben eljáró bírák támadták meg az Ab-n, mert álláspontjuk szerint az alaptörvény-ellenes.

Az Ab júliusban helyt adott a bírói indítványoknak és kimondta: nincs a büntető törvénykönyvnek olyan olvasata, amely a támadott jogegységi határozatban foglaltakat alátámasztaná. Ha a fenti bűncselekményt a sértett beleegyezésével követik el, a büntetés a hatályos törvény szerint legfeljebb 10 évig terjedhet.

Az Ab indoklásában rámutatott: a bírói hatalom nem veheti át a jogalkotás feladatát.

Az Ab júliusi döntésében ugyanakkor kitért arra is: ha a jogalkotó a törvény felülvizsgálatát indokoltnak tartja, nincs akadálya, hogy a Kúria által választott megoldást alkalmazza, csak ehhez parlamenti döntés szükséges.

A jogegységi tanács a hatályon kívül helyezéssel egyidejűleg utalt arra, hogy indokolt az érintett büntető törvénykönyvi rendelkezés újraszabályozása, addig viszont az adott kérdésben az alkotmánybírósági határozat szerinti jogértelmezés követendő.

A jogegységi határozat megismerhető a Kúria honlapján és közzéteszik a Magyar Közlönyben - közölte a legfelsőbb bírói fórum hétfőn.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×