A miniszter az Európai Unió tagállamainak informális külügyminiszteri találkozójáról beszámolva elmondta, Tallinnban

sikerült visszaverni minden olyan kezdeményezést, amely a visegrádi országok egységének megbontására irányult,

így ez a csoport továbbra is a legegységesebb és leghatékonyabb az Európai Unióban, tagjai pedig egyetértenek abban, hogy az illegális bevándorlás rossz és veszélyes, a kötelező kvóta pedig alkalmatlan a helyzet kezelésére.

Szijjártó Péter megismételte, az Európai Bíróság a kvótaperben felháborító és felelőtlen politikai döntést hozott, amely ellentétes minden európai nemzet érdekével.

A politika megerőszakolta az európai jogot és az európai értékeket - fogalmazott, hangsúlyozva, óriási sumákolás van a kvóták ügyében, ugyanis kevesebb mint három héttel az erről szóló döntés határidejének lejárta előtt csak 25 százalékban sikerült teljesíteni a célszámokat. Ezek után európaiatlan viselkedési mód a kvóták kudarcát ráfogni a négy visegrádi országra - tette hozzá.

A tárcavezető azért is sumákolást lát a kvóták körül, mert szerinte az unió jól láthatóan egy olyan állandó mechanizmust akar felépíteni a kötelező kvóták alapján történő betelepítésre, amely alapján szétoszthatják az évről évre Európába érkező bevándorlókat. Egyebek mellett erre utal szerinte, hogy Brüsszelben továbbra sem a határvédelem, hanem az a gondolat az uralkodó, hogy minél több embert kell behozni a kontinensre.

Szijjártó Péter aláhúzta, a magyar kormány ezzel szemben azt tartja kötelességének, hogy garantálja az országban élők biztonságát, és a schengeni egyezményben leírtakat irányadónak tartva maga döntheti el, hogy kit enged be az országba.

A külügyminiszter ismételten

Magyarország hátba szúrásaként értékelte az új ukrán nyelvtörvényt,

amely a helyi magyar közösséget is megfosztja az anyanyelven történő tanulástól a negyedik osztályt követően. Ukrajna mindezt azután tette, hogy Magyarország a leghangosabb támogatója volt Ukrajna vízummentességének, továbbá gondoskodott 2600 ukrán gyerek magyarországi nyaraltatásáról és 600 millió forintos humanitárius akciót hajtott végre Ukrajnában - fejtette ki Szijjártó Péter, hozzátéve, Magyarország minden európai és globális fórumot fel fog használni, hogy ez a jogszabály ne léphessen hatályba.

Szijjártó Péter újra reményét fejezte ki azért, hogy eredményre vezetnek a román kormány megoldási javaslatai a marosvásárhelyi magyar katolikus iskola ügyében, ellenkező esetben ugyanis Magyarország nem tudja támogatni Románia OECD-tagságát.

A miniszter a két esettel összefüggésben kijelentette, Magyarország szívesen támogatja minden szomszédját, ugyanakkor a kormány nem fogja nézni, hogy a sok segítségért cserében bárki is tovább kurtítsa a magyar közösség jogait. "Azért hülyének ne nézzenek minket!" - mondta.

Szijjártó Péter jelezte továbbá, a Magyarország és Hollandia közötti diplomáciai nézeteltérést a két ország kormányfői beszélhetik meg a szeptember végi, tallinni uniós csúcson.