Az Egészségügyi Világszervezet európai vezetői a 2030-as egészségügyi program, a mindenki számára elérhető, méltányos és fenntartható egészségügyi rendszer kiépítésén, új ütemtervén dolgoznak majd. 

Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere közölte, hogy a nemzetközi együttműködés az egészségügy területén egyre fontosabb lesz.

A tárcavezető kiemelte a dohányzás viszaszorítása érdekében kialakított együttműködést és az elért eredményeket,

2014-ben 200 ezererrel kevesebben dohányoztak Magyarországon, mint 5 évvel korábban.

Jakab Zsuzsanna a WHO európai regionális igazgatója elmondta: 

ahhoz, hogy tovább lehessen lépni a célok elérésében, magas szintű politikai elköteleződésre, további beruházásokra van szükség,

és a megbetegedések számát kontrollálni kell, ágazatok közötti megközelítésre van szükség.

Hozzátette: miközben az európaiak egészségügyi állapota folyamatosan javul, továbbra is vannak különbségek az egyes országok között. A várható élettartam Európán belül 71 és 83 év között változik. Ebben sokat segített a világszervezet Egészséget mindenkinek 2020-ra stratégia. 

A szakember úgy fogalmazott, hogy Magyarország az elmúlt évtizedben sikerrel vette fel a harcot a fertőző betegségekkel szemben, hatékony védőoltási rendszere van, és színvonalas az orvosképzés is. Az elért eredmények nagyon egyenlőtlenek Európán belül.

Még mindig sokan halnak meg daganatos, valamint szív- és érrendszeri megbetegedésekben,

és az alkoholfogyasztás világszerte régiónkban a legmagasabb. A kockázati tényezők között szerepel a mozgásszegény életmód, környezeti tényezők. Átlagosan minden 5. férfi és 4. nő túlsúlyos.

A szakember nem tartja elfogathatónak, hogy 35 életet követelt a kanyaró Európában. Egy-két uniós tagállamban az immunizáció nincs elég magas szinten, kiemelte a romániai és olaszországi járványokat, volt olyan ahol csak 30-40 százalékos volt az átoltottsági szint, ez jóval elmarad a WHO által javasolt 95 százaléktól.

Hozzátette: a GDP-arányos ágazati részesedést tekintve, mivel az egészségügy nemzeti hatáskör, nincs WHO-ajánlás, azonban

az Egészségügyi Világszervezet szerint érdemes lenne az országoknak elérniük a 7 százalékot.

A regionális ülésen foglalkoznak az egészségügyben kialakult munkaerőhiány kérdésével, valamint a munkaerő elvándorlással is. A bizottság budapesti ülésén várhatóan elfogadja a fenntartható egészségügyi munkaerő szakpolitikai keretrendszerét.

A program arra hívja fel az országokat, hogy tökéletesítsék a munkaerő tervezést és legyenek eredményesebbek a szakdolgozók megtartásában,

a magasabb jövedelmű országokat arra ösztönzi, hogy ne toborozzanak aktívan egészségügyi dolgoókat az alacsonyabb jövedelmű országokból.

A hálapénzre kitérve közölte, hogy sok országban "a pénzügyi védelem hiánya" áll a jelenség mögött. Ez alatt azt kell érteni, hogy az egészségügy hány százalékban részesedik az adott ország GDP-jéből, és a lakosság milyen "védelmet" kap a tekintetben, hogy az egészségügyi ellátáshoz ne kelljen túl sok egyéni forrást igénybe venni. A kettő értelemszerűen összefügg - mondta -, hozzátéve, a WHO egyik stratégiai iránya az egységes hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz.

Szeptember 11-14-én 500 résztvevőt várnak a budapesti tanácskozásra, itt lesz a görög miniszterelnök, Málta és Törökország miniszterelnök helyettesei is és Mária dán koronahercegnő, a WHO védnöke.