A Balaton mélye épületmaradványokat, különböző értékes leleteket rejt. Ezeknek egy részéről említést tesznek könyvek, tanulmányok, ám a régészeti feltárásokra, kutatásokra eddig soha nem jutott pénz. A legkorábbi időszakra vonatkozó leletek, kerámiadarabok, településnyomok a bronzkorból kerültek elő - írja a Veol.hu.
Sajkodnál és Szántódnál a búvárrégészek régen megpróbálták feltérképezni, mit is rejt a mélység. Ekkor találtak a mederben útmaradványokat. Mivel a tó vízszintje különböző korszakonként változott, akár 2-3 méter is volt az ingadozás, így sok minden lehet most a víz alatt, ami egykor a felszínen volt. Például Balatonalmádi és Örvényes közelében
római kori épületmaradványokat rejt a víz.
Az akkori Balaton medencéje a római előkelőségek kedvelt üdülőhelye volt, és nagy területen építették fel villáikat. Keresték a szakemberek a Losta nevű szigetet, illetve falut is, amelyet egy XIII. századbeli oklevélben említenek meg a Tihanyi-félszigettől nyugatra.
Hátráltatná ezeket a merüléseket, hogy a Balaton nagyon iszapos, az iszapréteg pedig könnyen felkavarodik, így a látótávolság csekély a tóban, és ez lényegesen megnehezíti a kutatást, a feltárást.
Tóth János Attila búvárrégész, a ráckevei Árpád Múzeum kutatója, az Argonauta kutatócsoport vezetője mindenkit óva int attól, hogy felcsapjon amatőr kincsvadásznak. Magyarországon ugyanis bármilyen régészeti feltárás - így a víz alatti is - engedélyhez kötött. Minden régészeti érték, amit a földben vagy a víz alatt találunk, az állam tulajdona. A leleteket a területileg illetékes megyei múzeumban vagy a helyi jegyzőnél kell bejelenteni.
Aki muzeális értéket kutat fel és vesz birtokba, az bűncselekményt követ el.
A búvárrégész szerint azért nehéz a balatoni leletek feltérképezése, feltárása, mert nincs, aki finanszírozza. A céllal sok önkormányzat, múzeum, hatóság, szakmai szervezet, egyesület egyetért, ám anyagi forrást erre senki nem tud biztosítani a víz alatti régészeknek. Pedig a víz alatti kutatásoknól következtetni lehetne az éghajlati változásokra, az ősi klímaviszonyokra is. A tóhoz köthető turizmusra pozitív hatást gyakorolhatna például az, ha valamilyen formában be lehetne mutatni, hogy a víz miként konzervált szobrokat, oszlopokat, házfalakat, s milyen kincseket is rejt a magyar tenger mélye. A látványossággal együtt a búvárturizmus is megjelenhetne.