Az Országos Bírósági Hivatal nyilvántartást vezet azokról az eseményekről, amelyek a bírósági munkát zavarják. Ilyen esemény a bombariadó, a bírák elleni fenyegetés, az épületeket érintő különböző események - mondta el az InfoRádió Paragrafus című jogi magazinjában a Debreceni Ítélőtábla elnöke.
Ebből az adathalmazból megállapítható, hogy a 1999 júliusa és 2011 novembere közötti időszakban az összes rendkívüli eseménynek mintegy a fele volt bombariadó - mutatott rá a Debreceni Ítélőtábla elnöke.
Hozzátette:
304 esetben került sor arra, hogy a bírósági épületeket ki kellett üríteni,
át kellett vizsgálni, és csak azt követően folytatódhatott a munka.
Mára azonban ezek az események az összes rendkívüli történéseknek már csak mintegy 20 százalékát teszik ki - jelezte.
"Úgy érzékeljük, a bombafenyegetések csökkenésének hátterében az állhat, hogy javultak a felderítési mutatók ebben a cselekménykörben.
Jelentős visszatartó hatása van tehát annak, hogy ezeket a cselekményeket a rendőrhatóság felderíti,
ezt követően bírósági eljárásra kerül sor és elkerülhetetlen a büntetés ezekben a szituációkban" - hangsúlyozta Balla Lajos.
Hozzátette, hogy az ilyen ügyekben alkalmazott szankció szinte kivétel nélkül a szabadságvesztés.
A közveszéllyel fenyegetéssel kapcsolatban a gyakorlat 1-1,5 éves szabadságvesztés.
"De érdemes megjegyezni azt is: ha nem csak azt mondja a betelefonáló, hogy bomba fog robbanni, hanem például azt is hozzáteszi, hogy akkor robban bomba, ha nem engednek szabadlábra egy illetőt, az már nem közveszéllyel fenyegetés, hanem terrorcselekménnyel fenyegetés" - hangsúlyozta a Debreceni Ítélőtábla elnöke.