A közelmúltban 18–70 éves amerikai gépjárművezetők 110 súlyos következményekkel járó elalvásos balesetét vizsgálták, és 31 százalékuknál találtak OSAS-t a baleset hátterében. Az elalvásos balesetek 30–35 százalékának hátterében az OSAS volt igazolható. A vizsgálatok szerint

az alvási apnoe szindrómában szenvedő betegek pszichomotoros teljesítménye rosszabb, mint azoké, akiknek a véralkoholszintjük 0,6 ezrelék.

Az OSAS fő klinikai tünetei: súlyos légzésszüneteket követő horkolás-horkantás (egy éjszaka során akár több százszor is), gyakori éjszakai felébredés, forgolódás, nyugtalan alvás, gyakori éjszakai vizelés, és következményes reggeli gyengeség, esetenként fejfájás, nappali aluszékonyság, a koncentráció, a nemi vágy és a memória zavara.

Az obstruktív alvási apnoe felismerésében fontos szerepe van a családorvosnak, és ezt a szerepet tovább erősíti a 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelet, mely a jogosítvány megújításához szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat részévé tette az alvás közbeni légzészavar kiszűrését 2015 áprilisától. Azon kérelmezőket, akiknél fiziológiai jellemzőik alapján felmerül a mérsékelt vagy súlyos OSAS gyanúja, alvászavar-szűrővizsgálatra kell beutalni.

A Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékén egy publikálás alatt álló vizsgálatban, 116 családorvos körében történt vizsgálat az orvosok alvási apnoéval kapcsolatos ismereteiről, arról, hogy elvégzik-e az OSAS-szűrést a gépjárművezetői alkalmassági vizsgálat során. 

A jogszabály ellenére,

a praxisok 15 százaléka egyáltalán nem szűri az OSAS-t

a gépjárművezetői engedélyhez szükséges orvosi vizsgálat során, 46 százaléka pedig csak rizikófaktor megléte esetén. Csak a praxisok 39 százalékában dolgozó családorvosnál része rutinszerűen az OSAS-szűrés a szakértői tevékenységnek.