Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Hamarosan eldől a magyar nyelv sorsa is

Hamarosan eldől a magyar nyelv sorsa is

Gutenberg forradalmához hasonló változás zajlik napjainkban. Az egyre inkább digitalizálódó világhoz a nyelvnek is alkalmazkodnia kell. Az egyes nyelvek fennmaradása, ereje nagyban függ attól, hogy milyen mértékben képviseltetik magukat a világhálón – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában É. Kiss Katalin nyelvész, friss Bolyai-díjas kutató. Ehhez olyan számítógépes fordításra van szükség, ami mindent lefordít, ami a világhálón található – véli a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének professzora.

„Természetesen bizonyos változásokkal járhat az, hogy visszaszorul az olvasás. De a ma beszélt hétezer emberi nyelv nagyobb részének nincs is írott változata. Még az uráli nyelvek között is vannak olyanok, amelyeknek nincs írott, vagy legalábbis sztenderdizált írott változata. Ez pedig azt jelenti, hogy azon a nyelven nem írnak, nem olvasnak. De ettől egy nyelv még vígan elvan” - fogalmazott É. Kiss Katalin.

A nyelvész szerint

az sem jelent veszélyt a nyelvek számára, hogy napjainkban háttérbe szorul a kézírás, igaz óriási változást hoz.

Az MTA Nyelvtudományi Intézetének professzora Gutenberg forradalmához hasonlította a jelenlegi változásokat.

„A könyvnyomtatás megjelenése megváltoztatta az életet, a tudás továbbadását. Előtte kézzel másolt kódexek voltak, és nagy ritkaság volt, ha valaki írni, olvasni tudott” - emlékeztetett.

Hamarosan eldől a magyar nyelv sorsa is

„Most ugyanilyen változás történik, és ez nagyon át fogja rendezni a nyelvek helyzetét. Azt mondják, hogy azok a nyelvek maradnak fent, amelyek jelen vannak a digitális térben” - mondta É. Kiss Katalin.

„A nemzetközi szakirodalomban népszerű Kornai András cikke szerint

abból, hogy egy adott nyelvnek hány millió szavas a Wikipédiája, meg lehet jósolni, hogy mik az esélyei arra, hogy továbbéljen, fent maradjon a 21. században”

- közölte Bolyai-díjas kutató.

„Ez nagyon is hihető” – véli a nyelvész.

„A kis nyelvek esetében már nemcsak arról van szó, hogy esetleg az államnyelv árnyékában visszaszorul egy kis nyelv, vagy a hatóságok tiltják a használatát, hanem a szülők maguk is úgy érzik, hogy a gyereküknek nagyobbak az esélyei a munkaerőpiacon, ha egy kis nyelv helyett például angolul tanulnak az iskolában” - fejtette ki É. Kiss Katalin.

A nyelvész szerint úgy lehet elkerülni azt, hogy az angol maradjon az egyetlen nyelv, ha mindaz az információ, ami angolul elérhető, elérhető lesz más nyelveken is.

Ehhez olyan számítógépes fordításra van szükség, ami mindent lefordít, ami a világhálón található

– véli az MTA Nyelvtudományi Intézetének kutatóprofesszora.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×