A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén nem döntenek a 2024-es olimpiai pályázat visszavonásáról – mondta a főpolgármester az InfoRádiónak. Tarlós István megerősítette, hogy a kandidációról együtt kell határoznia Orbán Viktor miniszterelnöknek, Borkai Zsoltnak, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökének és a főpolgármesternek, ezért a szerdai ülésén csak vita lesz.

Kocsis Máté, a fővárosi önkormányzat rendészeti tanácsnoka javaslatot nyújtott be az ülésre, amely megállapítja, hogy a pályázat mögött eddig fennállt nemzeti egység felbomlott, és ezért azok a pártok és politikusok a felelősek, amelyek szembefordultak korábbi, olimpiát támogató döntésükkel. Felkérik a főpolgármestert, hogy a

főváros folytasson tárgyalásokat a kormánnyal és a MOB-bal arról, hogy van-e értelme fenntartani az olimpiai pályázatot.

Ezt a javaslatot 19 igen szavazattal, 8 nem ellenében elfogadták.

Horváth Csaba (MSZP) a javaslat vitájában úgy fogalmazott, az olimpiai rendezés "elvesztette nemzeti ügy jellegét", amiért szerinte a kormányoldal tehető felelőssé, amely nem tette lehetővé az érdemi párbeszéd kialakítását, helyette felülről szerette volna akaratát ráerőltetni azt a budapestiekre.

Csárdi Antal (LMP) az olimpiai rendezés kockázataira példaként említette, hogy az idei vizes világbajnokság költségei már most az eredeti négyszeresére nőttek. Kiemelte, a fővárosiak többsége mindaddig nem támogat egy "luxus sporteseményt", amíg a mindennapjaikat meghatározó feltételek, például a tisztességes egészségügy és oktatás nem jönnek létre.

Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) úgy fogalmazott, valójában Horváth Csaba "közönséges kirohanásai" lehetetlenítik el az érdemi párbeszédet. Hozzátette, korábban számtalan olyan egyeztetést tartottak a kérdésben, amely a politikai konszenzusteremtést célozta.

A kormánypárti politikus szerint a jelenleg kialakult problémáért nem a népszavazást elindító mozgalmat, hanem azokat az ellenzéki pártokat terheli a felelősség, amelyek megváltoztatták korábbi támogató véleményüket és "sunyi módon" elárulták az olimpia eszméjét.

Kocsis Máté emellett megjegyezte, eddig egyetlen nyári olimpiát sem előzött meg népszavazás.

Trippon Norbert (MSZP) a jelenlegi helyzetet úgy értékelte, hogy a kormányoldal megijedt "néhány tiszta tekintetű fiataltól".

Karácsony Gergely (Párbeszéd) visszautasította, hogy az ellenzékre hárítsák a felelősséget. Hangsúlyozta, tiszta a lelkiismerete, mivel korábban saját pártjával szemben is elment a legvégsőkig, amikor bizalmat adott az olimpiai pályázatnak, de azt szerinte a kormány elpuskázta azzal, hogy nem adott garanciákat a korrupcióval szemben.

Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy az olimpia Csepel több évtizedes fejlesztési álmait valósította volna meg.

Tokody Marcell (Jobbik) az MSZP szerinte nem egyenes hozzáállását, valamint a kormányt is felelőssé tette a kialakult helyzetért. Kiemelte, valódi konzultációval tényleges nemzeti egységet lehetett volna teremteni, most azonban a többség joggal fél a korrupciós kockázattól.

Gy. Németh Erzsébet (Demokratikus Koalíció) kijelentette, pártja végig következetesen elutasította az olimpiai rendezést, mivel szerintük sem az ország, sem a főváros nincs megfelelő állapotban ahhoz.

Tarlós István főpolgármester zárszavában szintén úgy foglalt állást, hogy nem a Momentum Mozgalmat kell hibáztatni, hanem az álláspontjukat megváltoztató ellenzéki pártokat. A kormánypárti politikus hosszan idézte Demszky Gábor korábbi szabaddemokrata főpolgármester 2020-as olimpiai pályázás melletti nyilatkozatait, majd arra emlékeztetett, hogy 2008-2009-ben több baloldali politikus, köztük Horváth Csaba és Gy. Németh Erzsébet is annak ellenére megszavazta az olimpiai indulást, hogy akkor lényegesen nagyobb volt a város adósság. Tarlós István elgondolkodtatónak nevezte, hogy a most a népszavazás pártján álló ellenzéki képviselők a hatalmon még csak fel sem vetették az emberek véleményének megkérdezését.

Fürjes: elgáncsoljuk magunkat

A közgyűlés ülésén megjelent Borkai Zsolt és Fürjes Balázs, a pályázat vezetője is. A kormánybiztos arról beszélt, hogy összefogás és egység nélkül nincs esély arra, hogy Budapest elnyerhesse az ötkarikás játékok rendezésének jogát.

A pályázat vezetője szerint népszavazást akkor kellett volna tartani, ha korábban nem lett volna meg az egység, nem pedig most, mert ezzel elgáncsoljuk magunkat. A NOB tagok naponta érdeklődnek, és azt kérik, hogy ne szálljanak ki a magyarok a versenyből – tette hozzá.

Soha ilyen közel az olimpia lehetősége nem volt, ez most elillanni látszik - mondta Fürjes Balázs, hozzátéve: ha nem áll helyre az egység, akkor semmi esélyünk sincs.

Ha nem alakul ki újabb összefogás, akkor nem lehet folytatni a munkát – tette hozzá.

Borkai Zsolt MOB-elnök azt mondta: akik korábban támogatták a pályázatot, és most ellene vannak, azok komoly kárt okoztak. A sportvezető szerint szertefoszlik a magyar olimpia álma.

Együtt küzdöttünk, felkészültünk, minden adott volt a sikerre, de a végső megmérettetés előtt megsérültünk - mondta Borkai Zsolt, majd azt hangsúlyozva: el kell dönteni, hogy fel tudunk-e állni és túl tudunk-e lépni a sérüléseinken – fejtette ki.

Ragaszkodik a népszavazáshoz az ellenzék

Az ülés elején Csárdi Antal (LMP) és Horváth Csaba (MSZP) módosító javaslatot nyújtott be arról, hogy írjanak ki népszavazást a budapesti olimpiáról, de ezt a testület nem vette napirendjére.

Az MSZP a szavazatok ellenőrzésének felgyorsításával lehetővé tenné, hogy már áprilisban, vagy májusban megtarthassák a budapesti olimpiai jelentkezésről szóló referendumot – közölte Horváth Csaba.

Csárdi Antal azt mondta: a Fidesznek szakítania kell azzal a gyakorlattal, amellyel az "emberek feje fölött kormányoz" és nem érdekli őket a budapestiek véleménye.

A Párbeszéd szerint a Fővárosi Közgyűlés akkor járna el helyesen, ha azonnal kiírná a népszavazást a budapesti olimpiai pályázatról és nem várná meg a kérdésben gyűjtött aláírások összeszámolását. Karácsony Gergely, az ellenzéki párt társelnöke, Zugló polgármestere szerint az ország teherbíróképessége nem alkalmas az olimpia megrendezésére.

Elfogadott költségvetés

A közgyűlés elfogadta a fővárosi önkormányzat idei összevont költségvetését. A 19 igen, 10 nem szavazat ellenében és 2 tartózkodás mellett elfogadott rendelet az önkormányzat költségvetési bevételét 256 milliárd 290 millió 892 ezer forintban, kiadásait 381 milliárd 457 millió 690 ezer forintban állapítja meg. Az így keletkező 125 milliárd 166 millió 798 ezer forintos hiányt az előző év költségvetési maradványának - 17 milliárd 786 millió 763 ezer forintos - igénybevételével, a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 56 milliárd 495 millió 782 ezer forintból, valamint a lekötött bankbetétek megszüntetéséből - 50 milliárd 884 millió 253 ezer forint - finanszírozzák.