Infostart.hu
eur:
386.63
usd:
333.15
bux:
121480.83
2026. március 3. kedd Kornélia

Bekerültünk a világelitbe

A Földön mindössze öt olyan ember építette fal, illetve kerítés van, amely hosszabb a magyar határnál felhúzott menekültmegállító egységnél - derítette ki a napi.hu.

A portál rábukkant a statisztikákkal foglalkozó cég, a Statista felmérésére. A cég összegyűjtötte a világ leghosszabb ember építette falait, illetve kerítéseit.

Az első hely nem meglepetés, azt a kínai nagy fal foglalja el immár elég régóta. Az ie. 3. század és isz. 17. század között épült fal - melyet a nomádok távoltartása miatt húztak fel - teljes hossza eléri a 8500 kilométert.

A következő szereplő kevésbé ismert: Marokkó és Nyugat-Szahara határán fekvő, 2700 kilométer hosszú 3 méter magas falakat kőből, földből és homokból építették még az 1980-as években. A cél itt is a védekezés volt a szomszédokkal szemben, hiszen a fal a Marokkó által Nyugat-Szaharából követelt területet védi.

A képzeletbeli dobogóra az India és Banglades határán felhúzott 2500 kilométernyi fal fért fel. A két országnak egyébként 4096 kilométernyi szakaszon szomszédos egymással, ami a világ ötödik leghosszabb határszakasza. A két ország viszonya régóta nagyon feszült, ám a kerítést nemcsak az ellenségeskedés miatt épült: ezzel egyrészt a népvándorlást is meg akarják állítani, illetve a csempészek dolgát is megnehezítik, akik jellemzően alapvető élelmiszereket és gyógyszereket próbálnak meg Indiából Bangladesbe szállítani.

A magyar határkerítés a maga 175 kilométerével az ötödik helyet foglalja el, éppen megelőzve a berlini falat. Érdekesség, hogy kínain kívül felkerült még egy ókori építmény, mégpedig Hadrianus fala. Ezt Britannia északi részén húzták fel a rómaiak fel az isz. 2 században, hogy feltartsák az északi barbár törzseket. Az akkori feljegyzések szerint a római hadsereg nyolc év alatt építette meg a 120 kilométer hosszú, mintegy 4,5 méter magas, 3 méter széles falat, amely egyik tengerparttól a másikig húzódik.

Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×