Infostart.hu
eur:
372.9
usd:
339.5
bux:
143065.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

Így költözik a magyar

Az elmúlt évtizedben tíz budapesti háztartásból négy másik lakásba költözött, míg a községekben fele ekkora az arány. Az ingatlanpiaci szakértő szerint viszont még mindig kevesen költöznek munkahelyváltás miatt.

A budapesti lakosok a KSH 2015-ös kutatása szerint jóval mobilisabbak, mint a falvakban élők. A fővárosiak döntő többsége Budapesten belül keres magának új otthont, míg az agglomerációban a lakásváltások közel fele más településekről beköltözőknek köszönhető.

„A vidéken tapasztalható alacsony mobilitás nemcsak a szándék, hanem az anyagi lehetőségek függvénye is” – mondta Valkó Dávid az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A községekben értékesített ingatlanok ára 2015-ben átlagosan 6,2 millió forint volt. A megyeszékhelyen átlag 10 millió forintért, a fővárosban átlag 16 milliós forintos áron lehetett lakást venni a KSH statisztikái szerint. Külső forrás bevonása nélkül tehát egy vidéki ingatlan eladásából aligha lehet nagyobb városba költözni. A szakértő szerint az anyagiakon túl az ingatlan-eladási tapasztalat is sok esetben hiányzik.

A mobilitás hiánya ugyanakkor a munkaerőpiacon is problémát jelent. Miközben a kelet-magyarországi megyékben 10 százalék fölötti, vagyis a fővároshoz képest több mint kétszeres, sőt egyes nyugati megyékhez képest háromszoros a munkanélküliségi ráta,

a munkahely miatti lakáscsere csupán az összes adásvétel 13 százalékát adja.

„Bár egyre növekszik arányuk, még mindig kevesen költöznek a munkahelyek után” – közölte Valkó Dávid, aki szerint a vándorló dolgozók körében a legvonzóbbak a jelentős iparral bíró városok, mint például Győr vagy Kecskemét. Főleg a megyeszékhelyeken keresettek a megfizethetőbb panellakások, ezt erősíti meg a statisztikai hivatal száma is: az odaköltözők több mint fele választ egykori lakásgyári ingatlant.

Címlapról ajánljuk
Megegyeztek a minimálbérről, íme a számok

Megegyeztek a minimálbérről, íme a számok

Megállapodtak a jövő évi béremelésről a kormány, a munkaadók és a munkavállalók háromoldalú egyeztető ülésén, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) csütörtökön.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Hajnalban az ukrán drónok ismét támadást indítottak a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő híd ellen, ezúttal valószínűleg a vasúti szekciót támadták. Az orosz elit rég nem látott mértékben van kiakadva a NATO-ra: a francia kiképzőtisztek után most Hollandiát is elkezdték "hadviselő félként" emlegetni, mivel az ukránok hídromboló rakétája onnan származott. A fronton kevés érdemi mozgásról van hír, az orosz katonák nagyon lassan, de közelednek Zaporizzsja városa felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×