eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Elkezdődött a béremelési adócsomag vitája

Megkezdte az Országgyűlés a minimálbér emeléséhez kapcsolódó adócsökkentések vitáját. A kormány szerint példátlan versenyképesség-növekedés indulhat, az ellenzék azonban nem elégedett a beterjesztett intézkedésekkel.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter expozéjában aláhúzta, hogy a munkavállalói és munkaadói oldal, valamint a kormány közötti, a minimálbér emeléséről szóló bérmegállapodással összefüggő adócsökkentés az előző évek gazdaságpolitikai eredményeire épít.

"Történelmi tehát az a megállapodás, amelyet a partnereinkkel meg tudtunk kötni, hiszen nem csak a bérekről tudtunk megállapodni, hanem meg tudtunk állapodni olyan hatékonyság és versenyképesség-növelő lépésekről is, amelyekre az elmúlt 26 évben nem került sor."

A csomag értelmében jövőre egységesen 9 százalékosra csökkentik a társasági adó szintjét, valamint 27 százalékról 22-re mérséklik a munkáltatói járulékot.

A vezérszónokok közül elsőként felszólaló fideszes Witzmann Mihály kiemelte, hogy a javaslat a terhek csökkentéséről szól.

"Míg a Mikulás a gyermekeknek csokoládéval és ajándékokkal kedveskedett, addig a Tisztelt Ház számára egy újabb kedves meglepetést egy újabb, pozitív értelemben vett, jól értelmezhető és kedvező feltételeket teremtő újabb adócsomagot hozott ajándékba."

A szocialista Burány Sándor azonban rámutatott, hogy bár a kormány korábban 1,6 százalékos nyugdíjemelést ígért, a csomagban még mindig 0,9 százalékos emelés szerepel.

"A bizottsági ülésen államtitkár úr azt mondta, hogy a kormány rendeletben fogja majd ezt szabályozni, ezt őszintén szólva nem nagyon tudtuk ott értelmezni, ezt törvényben szokás rendezni, 3,2 százalékos nyugdíjemelés az több mint indokolt."

A KDNP-s Hargitay János úgy látta, hogy a törvénymódosítás hatására a munkavállalók és a vállalkozások is megérezhetik a gazdaság jó teljesítményét, a jobbikos Z. Kárpát Dániel viszont úgy vélte, hogy nagyobb bátorsággal nagyobb eredményt lehetne elérni.

"Ez a csomag akár még egy 14 százaléknyi járulékcsökkentési szintet is elérhetne, a probléma ott kezdődik, hogy ahhoz, hogy ez a munkabérekben érzékelhető módon megjelenjen, a Jobbik szakértői becslései szerint egy 20-30 százalék közötti járulékcsökkentésre lenne szükség."

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka szerint a kormány a multik és a tőke, nem a kisvállalkozások és a munka oldalán áll.

"A kormány gyakorlatilag Magyarországot adóparadicsommá akarja tenni, de nem a kis- és középvállalkozások számára, hanem a multik, a nagyok számára."

Schmuck Erzsébet az egykulcsos személyi-jövedelemadó eltörlését és a minimálbért adómentessé tételét szorgalmazta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Forgalmi dugóba került az építőipar

Forgalmi dugóba került az építőipar

A 2022-es háborús és inflációs válság után nem egészen 2 évvel tulajdonképpen adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar építőipar és azon belül a lakásépítések lendületet kapjanak. Mégsem ez történik, az ágazati szereplők és szakértők szerint 2024-ban és még 2025-ben is kevesebb lakás készül el Magyarországon, mint 2023-ban, pedig az sem volt már egy jó év. Kicsit több mint egy évnyi válságtünet tehát bő 3 éves szakadékot hagy maga után. A gyors lassulás, lassú gyorsulás problémája ismert jelenség az autópálya-üzemeltetésben, a következménye bosszantó torlódás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 20. 13:40
×
×
×
×