Infostart.hu
eur:
377.37
usd:
318.08
bux:
129337.52
2026. február 9. hétfő Abigél, Alex

Így bástyázza körül a rezsicsökkentést a kormány

Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jogszabály-alkotási joggal történő felruházása védheti meg a rezsicsökkentést azokkal a brüsszeli törekvésekkel szemben, amelyek eltörölnék a hatóságilag szabályozott árakat a lakossági energiaellátásban.

A kormánypárti politikus szombaton, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett, hogy javaslatára az Országgyűlés a jövő héten szavaz arról az előterjesztésről, amely rendeletalkotási jogot biztosítana a MEKH-nek a gáz- és villamosenergia-ellátás területein. Kiemelte, a változtatás nélkül Brüsszel "kiverné a magyar emberek kezéből" a rezsicsökkentés fenntarthatóságának és folytathatóságának lehetőségét. A szabályozott ár és piac hiányában ugyanis semmi nem akadályozná meg a szolgáltatók "áremelési indulatait", és minden költséget elszámolnának, "ami a csövön kifér" - fejtette ki, hozzátéve, a hivatal hatósági árról szóló rendeleteit csak az Alkotmánybíróság előtt lehetne megtámadni.

Németh Szilárd azt is felidézte, hogy a három évvel ezelőtt folytatott, Magyarország nem hagyja magát! elnevezésű aláírásgyűjtés támogatói azt kérték a magyar pártoktól, hogy a parlamentben, az utcán és Brüsszelben is védjék meg a rezsicsökkentést.

A Fidesz alelnöke hangsúlyozta, az unió tiszta energia nevű csomagja - egyelőre még csak a villamos energiával kapcsolatban - írásos javaslatot tesz a hatósági árak megszüntetésére a lakossági szolgáltatásban a teljes EU területén.

Elmondta, 2002-2010. között az akkori energiahivatal mindig csak emelte az árakat, összesen tizenötször adott lehetőséget a drágításra az akkor még szinte teljes egészében külföldi tulajdonú energiacégeknek. Ennek eredményeként a gáz ára a háromszorosára, 206 százalékkal, a villanyáram ára pedig kétszeresére, 97 százalékkal emelkedett, miközben a kumulált infláció mértéke mindössze 58 százalék volt - fejtette ki Németh Szilárd.

A kormánypárti politikus szerint ennek hátterében az áll, hogy ebben az időszakban teljesen kiszolgáltatottá váltak azok a Magyarországhoz hasonló közép-európai országok, amelyek rendkívül olcsón "tokkal, vonóval eladták a teljes energiahálózatot" azoknak a nyugati cégeknek, amelyek később a magyar lakossággal fizetették meg azt a csaknem 1100 milliárd forintot, amelyet "hivatalosan kicipeltek az országból".

Németh Szilárd felidézte azt is, hogy a Fidesz-kormány 2010-ben befagyasztotta az energetikai hatósági árakat, a villanyáram ára ezt követően 2010-2012. között mindössze 2,2 százalékkal emelkedett, míg a gáz ára is csak 9,7 százalékkal nőtt, tehát "bőven az infláció alatt".

A Fidesz alelnöke aláhúzta, a kormány 2013 óta három szakaszban tudta csökkenteni a villanyáram, a gáz és a távhő hatósági árait, aminek eredményeként szerinte ma ott tartunk, hogy a külföldi cégek által az országból kivitt mintegy 1100 milliárd forintot, már csaknem teljesen visszakapták a magyar emberek.

Németh Szilárd szerint a rezsicsökkentés rávilágított arra is, hogy a magyar szuverenitást nem lehet mindig semmibe venni. "Magyarország nem azért lépett be az Európai Unióba, hogy mindenét feladja" - fogalmazott, hozzátéve, a rezsicsökkentés fontos szuverenitási, nemzetbiztonsági kérdés is, az országnak ugyanis magának kell meghatároznia, miképp akarja megsegíteni a családokat.

A Fidesz alelnöke aláhúzta, hogy az energiapiaci szabályozott árakra elsősorban szociális szempontból, a családok és a lakosság segítése érdekében van szükség.

Németh Szilárd emlékeztetett arra is, hogy az Országgyűlés 2013-ban egyszer már felruházta rendeletalkotási joggal a hivatalt, mivel akkor az érintett cégek közigazgatási eljárás útján támadták a rezsicsökkentést. Hozzátette: a hivatal rendeletalkotási jogát később az Európai Unió megtámadta, ezért azt visszavonták, így a MEKH jelenleg csak határozatokat hozhat, ami nem nyújt elég védelmet a hatósági áraknak.

Címlapról ajánljuk
Elemző: ezt csak egyszer lehet eljátszani, és utána valószínűleg vége az iráni vezetésnek

Elemző: ezt csak egyszer lehet eljátszani, és utána valószínűleg vége az iráni vezetésnek

Irán nyilvánosságra hozta, mit lépne, ha az Egyesült Államok háborút indítana ellene. Teherán rakétazáporokat, proxyhaderők bevetését, kibertámadásokat, valamint a Hormuzi-szoros lezárását, azaz a globális olajszállítások megzavarását ígéri. A szoroson halad át a világ olaj- és LNG-termelésének a 20 százaléka, ugyanakkor ennek akadályozását nem véletlenül nem lépte még meg soha Teherán – mondta az InfoRádióban Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője.

Könnyedén áttelel a szőlőkabóca – Nem áll le a szőlőpusztulás, egy borvidék a legrosszabbra készül

Zalában több mint 200 ezer tőke szőlőt jelöltek ki kivágásra az aranyszínű sárgaság terjedése miatt. A Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke az InfoRádiónak azt mondta: a hideg tél sem állítja meg a fitoplazma terjedését.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Történelmi lépés Európában: gigaberuházással indult el az a techprojekt, ami mindent megváltoztathat

Történelmi lépés Európában: gigaberuházással indult el az a techprojekt, ami mindent megváltoztathat

Az Európai Unió elindította eddigi legnagyobb félvezető-kísérleti üzemét, a NanoIC-t az IMEC leuveni központjában. A 2,5 milliárd eurós beruházás a következő generációs, két nanométer alatti chiptechnológiák fejlesztését gyorsítja, amelyek kulcsfontosságúak a mesterséges intelligencia, az önvezető járművek, az egészségügy és a 6G-hálózatok számára - derül ki az Európai Bizottság közleményéből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×