eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Változtatna a népszavazási szabályokon a választási iroda

Jogalkotási lépésekre tett javaslatot a népszavazás intézményét érintően a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője az Országgyűlésnek az október 2-i kvótareferendum lebonyolításáról benyújtott beszámolójában.

A parlamenti honlapon elérhető dokumentumban Pálffy Ilona - a népszavazás tapasztalatairól és az NVI javaslatairól - azt írta, a referendum kezdeményezése, majd lebonyolítása során több olyan kérdés vetődött fel a jogalkalmazók részéről, amelyek jogalkotási megoldást igényelnek.

A népszavazási kérdés védettségének megszűnésével és az azonos tárgykörben benyújtott kérdésekkel kapcsolatos problémákat részben kezelte a népszavazási törvény idei módosítása, de az abban foglalt módosításoknak a jogszabály egészében történő következetes átvezetését pótolni szükséges - közölte.

Az NVI elnöke különösen fontosnak nevezte az országos népszavazási kérdés hitelesítésére vonatkozó döntéssel szembeni bírósági jogorvoslati határidőnek a jelenlegi 90 napról történő jelentős csökkentését. Emellett - folytatta - a népszavazási eljárás rávilágított arra, hogy a törvény nem rendezi kifejezetten a köztársasági elnök, illetve a kormány kezdeményezésére indult eljárásban a kezdeményezők szerepét, jogait.

Hozzátette, további kérdéseket vetett fel a kampányköltségekre vonatkozó szabályozás teljes hiánya a népszavazási törvényben, illetve, hogy a Kúria által is megerősítetten az országgyűlési választás kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló jogszabály az országos népszavazásra nem alkalmazható.

Pálffy Ilona felidézte, hogy számos kritika érte a levélben szavazó választópolgárok névjegyzékének naprakészségét, különös tekintettel az elhunyt választópolgárok adatainak kivezetésére. Felhívta a figyelmet arra, hogy a névjegyzék a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatait veszi át, az adatok változásának tehát e nyilvántartásban kell megjelennie ahhoz, hogy a névjegyzéki adatok is módosuljanak.

A külhoni választópolgárok vonatkozásában ez minden esetben bejelentésen alapul, ami sokszor a tényleges változáshoz képest csak késéssel, esetenként valószínűleg egyáltalán nem történnek meg - írta, jelezve: több mint ötszáz esetben érkezett vissza a szavazási levélcsomag, mert az nem volt kézbesíthető, ugyanakkor az annak személyes átvételét kérő választópolgárok közül végül több mint 25 ezren - ebből csaknem 15 ezren Romániában - nem vették át a levélcsomagot.

Mindezekre tekintettel az NVI-elnök átgondolásra érdemesnek nevezi, hogyan lehetne a levélben szavazók névjegyzékének hitelességét, naprakészségét hatékonyabban biztosítani, illetve, hogy - a többes állampolgárságot tiltó országok kivételével - indokolt-e fenntartani a levélcsomagok személyes átvételének intézményét.

A levélben szavazással kapcsolatban megállapítható - írta -, hogy az érvénytelen iratok aránya továbbra is túl magas, meghaladja a 15 százalékot. Ennek kapcsán szerinte javasolható az anyja nevének, mint azonosító adatnak az elhagyása az azonosító nyilatkozatból, a pontos azonosítás ugyanis e nélkül is lehetséges. Szintén megfontolandó - folytatódnak az NVI ajánlásai -, hogy az azonosítás során csak a személyi azonosítót vagy az útlevélszámot lehessen használni. Ezek legalább egyikével ugyanis valamennyi honosított polgár rendelkezik, és egyszerűbb számsorok, mint a honosítási okirat vagy az állampolgársági bizonyítvány száma; egyúttal a feldolgozást is jelentősen egyszerűsíti, meggyorsítja - indokolt.

Felvetette azt is: az azonosító nyilatkozat magán a külső borítékon szerepelhetne oly módon, hogy az - a szavazási irat érvényességének sérelme nélkül - csak a szavazatszámláló számára lenne olvasható. Az érvénytelenségi okok között szerepel ugyanis, hogy az iratcsomagból hiányzik az azonosító nyilatkozat vagy azt a szavazólappal összezárják.

Annak érdekében, hogy a névjegyzék zárása és az ezt követő választási irodai feladatok megfelelő időben teljesülhessenek, az NVI indokoltnak tartja, hogy átjelentkezésre levélben, illetve ügyfélkapus azonosítás nélkül interneten benyújtott kérelem alapján a szavazás napját megelőző hetedik napig, míg személyesen vagy ügyfélkapun keresztül a szavazás napját megelőző második nap 12 óráig legyen lehetőség - írta Pálffy Ilona, aki javasolta azt is: a mozgóurna iránti igénylések benyújtására a szavazás napján 12 óráig legyen lehetőség.

Zárszavában az NVI elnöke rögzítette, az október 2-i népszavazás fennakadások, hosszú sorban állások nélkül, törvényesen, az alaptörvénynek és a jogszabályoknak megfelelően zajlott le, a szavazatok feldolgozásának és az előzetes eredmények nyilvánosságra hozatalának gyorsasága pedig elismerést érdemlő teljesítményt tükröz.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×