A Heti Válasz az 1956-os forradalom és szabadságharc főszereplőinek későbbi sorsáról készített összeállításából kiderül: a halálos ítéletek többségénél nem valódi ügyész, és nem valódi bíró járt el. A lap bemutatja az ítéleteket hozó bírákat és ügyészeket, akiknek egy része néhány éven belül kegyvesztett lett, valamint azokat is, akik nem voltak hajlandóak koncepciós perekben részt venni, és akik ezért maguk is börtönbe kerültek. De akadnak olyan ellentmondásos személyek is, mint Feri Sándor bíró, aki Rákosi Mátyás jogi tanácsadója volt, ám ott volt a Bem-szobornál, és támogatta, hogy kitegyék a forradalmi lyukas zászlót a Legfelsőbb Bíróság épületére, majd kezdeményezte a legfőbb bíró leváltását. Tettét azonban nem a forradalmi hevület, hanem a szakmai sértődöttség vezérelte. Részletek a Heti Válaszban.
A Figyelő Miklósi Lászlóval, a Történelemtanárok Egyletének elnökével készített interjút, aki szerint évtizedek kellenek még ahhoz, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharcról letisztult narratívánk legyen. Véleménye szerint az iskolákban akkor lehet majd jól tanítani a történteket, ha vitatkozni is lehet róla. A történelemnek ez a része ma azért is nehezen tanítható, mert sok diák kívülállóként tekint rá, míg másoknak családi emlékeik, történeteik vannak róla. Miklósi László szerint arra kell biztatni a gyerekeket, hogy kérdezzenek, érdeklődjenek a családjuk múltjáról. A Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint ma már minden osztálynak el kell jutnia a tananyagban 1956-ig, sőt, tovább is. Meggyőződése ugyanakkor, hogy meg kell változtatni az általános iskolai tananyag-beosztást, időpazarlás, az életkori sajátosságok figyelmen kívül hagyása és teljesíthetetlen feladat ugyanis az 5-dik és a 8-dik osztály között végigrohanni a Neander-völgyitől a jelenlegi miniszterelnökig. Részletek a Figyelőben.