Törcsi Péter csütörtökön, a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: jó a parlament elé benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat, de a genfi egyezmény nyomán az első menedékország elvét is meg lehetne benne fogalmazni. E szerint a menekülőnek - akinek élete veszélyben van - a hazájához legközelebbi olyan országban jár a védelem, ahol már nincs veszélyben. Így Szíria esetében ez lehet Törökország, Libanon vagy Jordánia. Ha ezen országokban már nincs veszélyben az élete, de továbbáll, akkor már gazdasági bevándorlónak számít.

Az elemző azt is elmondta, hogy ha például Ukrajnából menekül valaki, őt Magyarországnak menekültként be kell fogadnia.

Törcsi Péter szerint Brüsszel nem nagyon tud belekötni az alaptörvény-módosításba, mert az Európai Unió alapító szerződései is kimondják, hogy az alkotmányos identitást érintő kérdésekben az uniónak nincs hatásköre.

Magyarországon most a hetedik alaptörvény-módosítással definiálják ezt az alkotmányos identitást, amelyet többek között az állami főhatalom, a szuverenitás, az ország területe, valamint a népesség összetétele alkot. A kvótás népszavazás nyomán nekünk most az a fontos, hogy egy uniós döntéssel nem lehet változtatni a népesség összetételén. Ha az alkotmányos identitás és az uniós jog ütközik, egyértelműen a tagállami alaptörvénynek kell elsőbbséget élveznie - fejtette ki a kutatási igazgató.