Magyarországon évente körülbelül ötezer újszülött csecsemő születik fejlődési rizikóval. Ezen kisbabák nagy része intenzív csecsemőosztályra kerül, az ő idegrendszerük már eleve ki van téve egyfajta rizikónak – emlékeztetett a miniszteri biztos.

Kiemelte: Magyarország vezető helyen áll a koraszülések számában. A koraszülött babák pedig ennek a fejlődési rizikókategóriának még inkább ki vannak téve.

Elmondta, hogy a kora gyermekkori intervenció legfontosabb része az ágak közötti együttműködés, a szakemberek interdiszciplináris együttműködése.

„Az egészségügyi szakemberek végiggondolva a gyerek és a család állapotát ellátást és fejlesztést javasolnak és biztosítanak a családnak”

- mutatta be Czeizel Barbara.

„Nagyon jó terápiás módszerek vannak Magyarországon, de az, hogy a szülő tájékozódni tudjon a terápiák útvesztőjében, nagyon esetleges kérdés” - fogalmazott a kora gyermekkori intervencióért felelős miniszteri biztos.

Hozzátette: ha sem a szakemberek, sem a szülők nem tudják, hogy mi lenne a jó a gyereknek, megpróbáljuk kikövezni az utat és egyértelművé tenni a számukra.

Ezek a családok elszigetelten élnek, nem kapnak megfelelő tájékoztatást. Segítünk abban, hogy a család tudja, a szűrés, diagnózis után mely életkorú kisbabáknak mely problémára mely fejlesztések, terápiák a legideálisabbak, és azt, hogyan kaphatja úgy meg, hogy az alapellátást – az egészségügy, a köznevelés, a szociális ágazat – alanyi szinten a számukra biztosítani tudja – közölte Czeizel Barbara.

„Volt egy nagy, kiemelt egészségügyi európai uniós projekt, ami lezárult, a védőnők pedig már birtokában vannak egy újszerű tudásnak, amivel naprakészen tudják szűrni az újszülött, a csecsemő, majd a kisgyermek korban lévő gyerekeket. Jogszabály szinten – ha minden jól megy, akkor – ez januárban válik kötelezővé” - mondta el miniszteri biztos.

Koordináljuk mind a szakemberek, mind a szülők számára azt az információt és azt a már meglévő humánerőforrást, ami megvan Magyarországon – összegezte Czeizel Barbara.

„Egy volt koraszülött kisgyereket nevelő család biztos, hogy havi 20 ezertől akár 200 ezer forintig költ a saját pénztárcájából, hogy megkapja ezeket az ellátásokat, amiket jó esetben majd öt év múlva az alapellátásban fog megkapni. Leveszi róluk a terhet, és megkapják azt az ellátást, amit már most is jogszabályok szintjén meg kellene, hogy kapjanak” - közölte.

„Nagyon ritka, hogy azoknál, akiknek három gyerekük van, valami probléma – egy kis mozgásfejlesztés, logopédia vagy cukorbetegség – ne legyen, amely később tanulási vagy viselkedési nehézségeket okozhat” - fogalmazott a kora gyermekkori intervencióért felelős miniszteri biztos.