A szombat délután rögzített interjúban Orbán Viktor elmondta, a módosítás azt is tartalmazza: akkor szerezhet jogot valaki arra, hogy Magyarországon éljen, ha egyedi kérelmét a magyar parlament által meghatározott jogszabályi rendben elbírálták. Hozzátette: tehát nincsen sem csoportos, sem egyéni betelepítés.

A kormányfő közölte, a módosítás azt is kimondja, hogy az államforma, az államberendezkedés, az ország területe és népessége a magyar nemzet alkotmányos identitásához tartozik, és ezt semmilyen külső jogszabály nem módosíthatja, nem írhatja felül.

Elmondta, az alkotmánymódosítás nem változtatja meg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkáját, a most fennálló jogi helyzetet erősíti meg, és azzal, hogy bekerül az alkotmányba, nem lehetséges, hogy Brüsszel módosíthassa.

"Úgy érzem, hogy szép szöveget alkottunk. Ez javára válik a magyar alkotmánynak és egyértelműen kifejezi az emberek akaratát" - fogalmazott Orbán Viktor. A módosítás szövege - közölte - "belül marad" az EU jogrendjén, és azt el is küldték már az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek.

A miniszterelnök szerint a parlamenti döntés "rásegítést" jelent, mert a referendumon a választópolgárok nem voltak elegen, hogy közjogi érvénnyel ruházzák fel a népszavazást.

Jelezte, azt tartja helyesnek, hogy miniszterelnökként ő nyújtsa be az alaptörvény-módosítást, kellő súlyt akar adni ezzel is a népakaratnak.

Arra kérdésre, számít-e a Jobbik támogatására a parlamenti szavazáskor, Orbán Viktor közölte, minden parlamenti képviselő támogatására számít, ugyanis nem őt kell támogatni. "Ha engem kellene támogatni, azt hiszem, hogy nem számíthatnék rájuk", legalábbis ezt érzékelte a legutóbbi parlamenti vitákból - tette hozzá.

"Szerencsére itt nem is a miniszterelnökről, nem rólam van szó", hanem 3,3 millió ember akaratáról, és azt már minden parlamenti képviselő - pártállástól függetlenül - bátran támogathatja, legyen MSZP-s, független vagy éppen jobbikos - mondta.

A népszavazás külföldi hozadékáról Orbán Viktor azt mondta, a francia választás egyik esélyese, Nicolas Sarkozy bejelentette, ha megválasztják, népszavazást fog kiírni bevándorlási kérdésekről, a családegyesítésről és a gyanús bevándorlók internálásának ügyéről.

"Úgy látom tehát, hogy demokratizálódik Európa, egyre több ország ismeri föl, hogy olyan fontos kérdésben, mint a bevándorlás, nem vállalhatják a politikai vezetők a nép jóváhagyása nélkül a döntéseket" - fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor szerint ha Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és a testület vezetői betartották volna az unió szabályait, nem lett volna szükség népszavazásra Magyarországon. Ezt azzal magyarázta, hogy a miniszterelnökökből álló Európai Tanács kétszer is úgy döntött, nem támogatja a kötelező kvótát, a bizottság azonban ezzel ellentétes jogszabályalkotásba kezdett.

Kitért arra, hogy október 13-án összeül Brüsszelben a belügyminisztereket tömörítő Belügyi Tanács, amelynek napirendjéről le akarják vetetni a bizottság kvótajavaslatát, mert az ellentétes a miniszterelnökök döntésével. Október 13-án és a két héttel később következő brüsszeli csúcson a sarkunkra kell állni - fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy a Magyarországon tartózkodó terroristák és a SIM-kártyák ügyében fogalmazott-e meg kritikát a hatóságokkal szemben, Orbán Viktor elmondta, ezeket az embereket más államok hívták be az EU-ba, Magyarország területén csak átrohantak, amíg lehetett, de aztán az ország - közös európai megoldás hiányában - lezárta a határát, kerítést épített és megállította őket.

Onnantól kezdve - folytatta -, hogy a magyar határ légmentesen zár, Magyarország felelőssége, hogy ezek az emberek ne jussanak keresztül a határon. Hozzátette: ami előtte történt, azt nem Magyarország idézte elő, ezért nem is az ország felelőssége.

Az anonim SIM-kártyákkal kapcsolatban a miniszterelnök szerint fel kell tenni azt a kérdést, lehet-e Magyarországon úgy telefonkártyákat használni, hogy azoknak nemzetbiztonsági célból történő megfigyelése lehetetlen. Erről egyenesen és nyíltan kell beszélni és a parlamentnek dönteni - közölte.

A következő időszak feladatai között említette a többi között a gazdasági év lezárását, a versenyképesség javítását. Orbán Viktor közölte, valamilyen megállapodásra lesz szükség a kormányzat és a magángazdaság szereplői között, hogy az egész ország versenyképességét javíthassák. Szólt arról is, hogy az ország felminősítése az államadósság kezelésében is kinyitott új lehetőségeket.

Hozzátette: továbbra is feladatának tekinti a bürokráciacsökkentést.