INFORÁDIÓ
2022. július 4. hétfő
Ulrik

arcok 1956-ból

arcok 1956-ból

magazin

portré

nemzeti emlékezet bizottsága

Arcok 1956-ból - Kósa Pál

Infostart

Az összesen 93 tárgyalási napon át tartó, 33 vádlottat érintő, végül hét kivégzéssel zárult újpesti per – a Kósa Pál és társai elleni eljárás – az egyik legnagyobb volt a megtorlásokat tekintve.

Új műsor indul reggelenként az InfoRádióban. A három-négyperces összeállításokban minden hétköznap egy-egy '56 után-miatt halálraítélt forradalmár alakját mutatjuk be. Összesen 56 portré készül a Nemzeti Emlékezet Bizottságával együttműködésben.

Az ötödik:

Kósa Pál

Kósa Pál asztalos (1921-1959) Újpest 1959. 09.23.

Életrajz

Az összesen 93 tárgyalási napon át tartó, 33 vádlottat érintő, végül hét kivégzéssel zárult újpesti per – a Kósa Pál és társai elleni eljárás – az egyik legnagyobb volt a megtorlásokat tekintve. Ez azzal magyarázható, hogy az egyik legszervezettebb és legaktívabb Forradalmi Bizottság, majd a bevonuló szovjet csapatokkal szembeni, sokáig kitartó fegyveres ellenállás épp ebben a „legendás munkáskerületben” alakult ki.

Az 1921-ben született, foglalkozását tekintve asztalos Kósa Pál a kezdetektől aktívan bekapcsolódott az újpesti forradalmi eseményekbe, jelen volt a tanácsháza és a kerületi kapitányság elfoglalásánál. Nagy hatású beszédben szólította fel sztrájkra a tüntetőket. Radikálisabb hangvétele miatt október végén átvette az Újpesti Forradalmi Bizottság vezetését Rajki Márton addigi elnöktől, akit később vele egy perben ítéltek halálra. A bizottság elnökeként igyekezett kapcsolatot teremteni Nagy Imrével és az írószövetséggel. Elfoglalták a helyi nyomdát, s röplapok terjesztésébe kezdtek. A kecskeméti légierő segítségével ugyanezt tervezték külföldön is, ez azonban meghiúsult. A november 4-én felvették a harcot a szovjet katonákkal, Kósa ellenállásra szólított fel, ehhez megnyerte a Megyeri úti folyamőrlaktanya katonáit. A jelentős mennyiségű megszerzett fegyver és lőszer azonban nem volt elég a túlerővel szemben, a harcok Újpesten november 10-én befejeződtek.

A Forradalmi Bizottság titokban működött tovább, tagjai hamisított vöröskeresztes igazolványokkal közlekedtek, sokan az emigrációt fontolgatták. November 12-re Kósa egyeztető tárgyalásokat kezdeményezett a visszatért tanáccsal a közbiztonság megteremtéséről, a közélelmezés megszerzéséről, illetve a helyreállító munkák megindításáról. Az ülés berekesztése után a bizottság tagjait szovjet fegyveresek letartóztatták. Kósát – a társaival együtt – először Kárpátaljára deportálták.

Több mint két és fél éves fogság után, a Fővárosi Bíróság Halász Pál tanácsa szervezkedés kezdeményezése és vezetése, valamint társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények miatt 1959. március 15-én halálra ítélte, amit a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Borbély János elnökletével jogerőre emelt. Miután Kósa Pál a börtönben öngyilkosságot kísérelt meg, pár nappal elítélt társai után, 1959. augusztus 5-én végezték ki.

Idézetek

Kósa Katalin, Kósa Pál lánya a következőket monda édesapja 1956-os szerepvállalásáról: „A tanácsházán lődörögtem egész nap, nézelődtem. Láttam a lázas jövés-menést, a rohangáló embereket, köztük fegyvereseket és nemzetiszínű karszalagosokat is. Sokszor bementem az apukámhoz, de engem tizenhárom évesen nem az események érdekelte, hanem az, hogy édesapám mellett lehettem. Elég sokszor ott voltam, amikor beszélt. A beszédeire emlékezem. Nagyon szovjetellenesek voltak. Azon volt, hogy az oroszok végleg menjenek ki, és hogy semlegesek legyünk, mint Ausztria és Svájc. Ő mindig teljes mellbedobással csinált mindent, amiben hitt, és nagyon hitt abban, hogy ebből valami nagyon jó dolog lesz.”

Péterfi Miklós, az újpesti forradalmárok egyike így emlékezett vissza Kósa Pál 1956-os szerepvállalására: „(...) nem vitás, hogy Kósa Pali egyértelműen szovjetellenes volt. Egyértelműen az akkor fönnálló társadalmi rend ellen volt olyannyira, hogy később még Nagy Imrével is szembe akart szegülni. Elseje és negyedike között szó volt arról, hogy sztrájkot szervezünk, mert Nagy Imre politikája, a kormány összetétele, célkitűzése nem megfelelő. Memorandumot is állított össze Pali.”

Önálló életet kezdett élni az Újpesti Forradalmi Bizottság, olyannyira, hogy Kósa Pali szinte diplomáciai szinten kezdte fölvenni a kapcsolatot más kerületekkel, területekkel, sőt, a külfölddel. A legfőbb ok, hogy szegény Palit fölakasztották, hogy ő Nyugat-Németországgal is fölvette a kapcsolatot. Futárt küldött ki – nevezzük így –, levelet küldött ki, hogy segítsenek. Politikai és diplomáciai eszközökkel. Kósa Paliban volt egy olyan tendencia, hogy nem ismerte el a Nagy Imre-kormányt. Különböző követelései voltak. Budapesti–csepeli sztrájkot akart szervezni a kormánnyal szemben, amikor a kormány kiadta, hogy dolgozzunk. Tiltakozott a kommunisták jelenléte ellen a kormányban. Több személyt észrevételezett. Magát Nagy Imrét is. Ez irtózatos nagy tragédiája '56-nak: az az óriási munkásvárosnegyed szembekerült a kormánnyal! Politikai követelései voltak. Követelte a területi forradalmi bizottságok részvételét a kormányban vagy valami hasonló szervnek a létrehozását.

Kapcsolódó hang

Arcok 1956-ból - Kósa Pál
 
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018