A fűtési időszak országosan szeptember 15-én kezdődik és május 15-ig tart. Ekkor a távhőszolgáltatók elkezdik az épületek fűtésszabályozóit készenléti állapotba állítani.

„Úgy, mint ha az otthoni kazán esetében napocskáról hópihére állítja a kapcsolót, felkészíti a kazánt. Ugyanez történik a Főtávnál is, a hőközpontokat ilyenkor átállítjuk, hogy tudjanak fűteni, amikor az szükséges” - mondta Herpai Attila.

A lakóközösségek teendőiről a Főtáv Zrt. kommunikációs igazgatója azt mondta, a cég a társasházakkal szerződik, a közös képviselőnek kell kérnie a fűtés indítását, illetve leállítását. Háromféle üzletviteli megoldás létezik. Egyszerű és nagyon praktikus az automatikus bekapcsolás, mert a külső hőmérséklethez igazodik a bekapcsolás. Aki ezt a megállapodást választja, nincs dolga.

„Aki nem ilyen típusú szolgáltatási szerződéssel rendelkezik, annak kérnie kell, hogy ha meleg van, mint például most, ne kapcsolja be a Főtáv a fűtést, mert fölösleges. Van egy harmadik típusú üzemviteli megállapodás, amelyben a külső átlaghőmérséklet szerinti bekapcsolás van rögzítve. A három közül az automatikus a legjobb és legkényelmesebb.”

A Főtáv azt javasolja, a fűtési szezon kezdete előtt nézzük át a hálózatot, mindenki nyissa ki a radiátorszelepeket, hogy készen álljon a rendszer a fűtés fogadására.

A távfűtés előnyeiről Herpai Attila azt mondta: „környezetbarát technológia, hiszen kapcsolt energiából, tehát bizonyos erőművek áramtermelési kapacitásából megmaradt hőt hasznosítja és távol a várostól kerülnek ezek az anyagok a levegőbe, ellenőrzött és szűrt módon. Ha a belvárosban minden tízezer lakást távfűtésre kötnének, évente nagyjából 47 tonnával csökkenhetne a károsanyag-kibocsátás, és ezen belül 27 a nitrogén-dioxid és 3 tonnával a kén-dioxid szennyezés, ami tisztábbá tenné a belváros levegőjét és a szmog kialakulását. Képzeljük el, hogy több százezer kémény egyszerre füstöl a belvárosban – távfűtés esetén ez nincs” - hangsúlyozta a Főtáv Zrt. kommunikációs igazgatója.