Az új miniszteri biztos több természetet és kevesebb átmenő gépkocsiforgalmat szeretne a Ligetbe, és sokakkal ellentétben lát lehetőséget a Városligeten belül a zöldfelületek növelésére. Annak érdekében, hogy a park rekonstrukciója során a ligethasználók szempontjait figyelembe vehessék, társadalmi párbeszédet kezdeményez: egyeztető fórumra hívja az érintett közösségek képviselőit.

Az új miniszteri biztos a Városliget megújítása körül zajló áldatlan vitákról úgy vélekedik, hogy ezek sokszor nem a lényegről szólnak, messze csúsznak a tényektől, és közben alig hoznak érdemi eredményt.

Sokan aggódnak például a Városliget „beépítése” miatt, holott erről szó sincs. A Ligetbe kerülő új funkciók nem pihenőparki zónákat foglalnak el, hanem már korábban beépített, illetve burkolattal fedett, tehát eddig sem zöldfelületként szolgáló területeket. A Nemzeti Galéria a Petőfi Csarnok, illetve a Repüléstörténeti Kiállítás helyére, a Magyar Zene Háza a régi Hungexpo épületek helyére kerül majd (amelyek valójában már akkor elvesztették eredeti funkciójukat, amikor 1974-ben a Budapesti Nemzetközi Vásár átköltözött az új kőbányai vásárközpontba), a Néprajzi Múzeum és a Városligeti Színház pedig az egykori Felvonulási tér burkolt, ma parkolónak használt területén épül fel.

A miniszteri biztos a pihenőparki, növényzettel fedett zóna növelésére is lát lehetőséget. A Városliget belsejében futó, széles, aszfaltozott utak helyett például keskenyebb sétányok is elegendők lehetnek, hiszen amíg létesítésükkor a Városligetben még motorversenyeket is tartottak, ma már szinte csak a parkban sétálók igényeit kell kiszolgálniuk. A biztos emellett megvizsgálná annak lehetőségét is, volna-e mód a Hősök tere háború előtti, parkosított állapotának a visszaállítására.

Persányi Miklós elő kívánja venni az átmenő gépkocsiforgalom kérdését is. A Városliget mint pihenőpark szempontjából ugyanis nem az jelenti az igazi problémát, hogy ott – az elmúlt több mint száz évben kialakult állapotnak megfelelően – a zöldfelületek mellett különféle intézmények, például több múzeum, fürdő, korcsolyapálya is van, hanem az óriási zajt és légszennyezést jelentő, a Liget felét tönkretevő átmenő autóforgalom, és sok helyet elfoglaló felszíni parkolás. A miniszteri biztos véleménye szerint a Városligetnek több természet és kevesebb autó használna leginkább.

A fákkal kapcsolatos vitában az új miniszteri biztos szerint a szakmaiságra kell helyezni a hangsúlyt. Az oktalan fairtást ellenzi, és azt tartaná helyesnek, ha minden egyes fa esetében sokoldalú, szakmailag megalapozott vizsgálat előzné meg a döntést, amennyiben fa kivágása mutatkozik szükségesnek. Emellett nagyobb hangsúlyt fektetne a fapótlásra, a Városliget faállományának a szakszerű, fenntartható gyarapítására és minőségi javítására.

 Persányi Miklós kiemelte, a Városliget nem egy települési közpark, hanem az ország első parkja, amelyben a történelmileg kialakult hagyományoknak megfelelően sokféle funkció megfér egymás mellett. Éppen ezért a használói is sokfélék. Használják a környéken lakó emberek, a főváros távolabbi pontjairól érkezők, s a vidékről, vagy az országhatárokon túlról Budapestre látogatók is. És nagyon sokféleképpen használják. A miniszteri biztos éppen ezért olyan Városligetet szeretne, amely sokakat szolgál, amely kellemesebb a mostaninál, s amelyben még többen lelik örömüket. „Olyat, amelyben sokkal, de sokkal kevesebb az autó és sokkal több a természet. Amely zöldebb a mostaninál, és "zöld csápjai" Zuglóba, Erzsébet- és Terézvárosba is benyúlnak. Amely sokféle szolgáltatást nyújt, 21. századi színvonalon, és „rendes” benne, ami kell, az ép padoktól a közvilágításig, a tiszta pihenőhelyektől a közbiztonságig, az ivókutakon át a civilizált illemhelyekig, a gondozott pázsittól a tó tiszta vizéig.”

A Városliget szolgáltatásainak város-ökológiai és pihenési értéke a közvetlen szomszédságában élők mellett egész Budapestet, sőt, az egész országot kell szolgálnia - hangsúlyozta a miniszteri biztos. Hozzátette,  a források a park megújítására rendelkezésre állnak, és a tájépítész szakmában konszenzus övezi a tájtervezői pályázaton nyertes cég koncepcióját is, amely mellett a többi, ugyancsak szívvel-lélekkel összeállított pályázat is bőven tartalmaz hasznosítható elemeket. Most az a feladat, hogy a koncepcióból megszülessenek a részletes kiviteli tervek. Ebben azonban a miniszteri biztos valódi társadalmi párbeszédet szeretne, amelyben világossá válhat a sokféle parkhasználó sokféle érdeke.

 Az új miniszteri biztos életre hívja a Liget Park Fórumot, amelyet első alkalommal szeptember 21-én, szerdán ül össze. Meghívást kapnak az érintett környezet- és természetvédelmi, szakmai, illetve civil szervezetek, köztük a kerékpárosok, a futók a kutyás szervezetek, az akadálymentesítésben, és a fogyatékossággal élőket segítő speciális szolgáltatások ügyében érintett szervezetek, a környékbeli óvodák és iskolák, illetve a városligeti intézmények és vállalkozások képviselői is.