Somogyi Gabriella kiemelte: „a Balaton egy sekély tó, sőt Közép-Európa legnagyobb sekély tava. A mély tavakkal ellentétben viharok és a szél felkeverő hatása miatt fenekestől felkeveredik, ilyenkor megszűnik a víz átlátszósága, nagy mennyiségű lebegő anyag, szemcse kerül a vízoszlopba.”
Ez számos élőlényre hatással van, a vízminőséget azonban nem befolyásolja. Az a vízben lebegő algák mennyiségétől függ. Azt pedig elsősorban a számukra szükséges szervetlen növényi tápanyagok, a nitrogén és a foszfor mennyisége limitálja – magyarázta az MTA Balatoni Limnológiai Intézetének munkatársa.
Somogyi Gabriella jelezte, a Balaton üledékében nincs már olyan foszforraktár, amiből egy felkeveredés után sok foszfor kerülne a vízbe és elindítaná az algák szaporodását.
„Az viszont megfigyelhető, hogy az üledékfelszínen élő nagyobb testű algák felkeverednek és megjelennek a vízmintában.”
A szakember elmondta, hogy a víz minőség kiváló.
Hozzátette: „a legfrissebb mérés szerint Keszthelynél, a tó nyugati és általában legalgásabb területén az algák mennyisége, amelyet a fő fénygyűjtő pigmentükkel szoktunk jellemezni, 17 mikrogramm/liter. A siófoki részen ez 7 mikrogramm/liter. Az Egészségügyi Világszervezet határértéke szerint akkor van probléma egy vízzel, ha ez az érték 75 mikrogramm/liter fölé emelkedik.”
A nyugati és a keleti területek közötti különbség azért van, mert a keszthelyi részre érkezik a víz- és a tápanyagutánpótlás, tehát a Keszthelyi-medencében több tápanyag áll az algák rendelkezésére, jobban el tudnak szaporodni, mint a siófoki részen – mondta el Somogyi Gabriella.