25 év alatt annyit változott a társadalom, hogy szükségessé vált egy új létminimum-számítás bevezetése – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke.

Kifejtette: „Az, hogy a társadalom hogyan változott, csak az egyik ok. A változások miatt az a létminimum-számítás, amit akkor meghatározott a statisztikai hivatal, oda vezetett, hogy ma már több háztartás él létminimum alatt, mint ahány szegény háztartás van. Tehát úgy megváltozott a társadalom, hogy miatta a számítási módszer torzzá vált”.

Az új számítás módszertanáról egyeztetnek – közölte Vukovich Gabriella.

„Az a célunk, hogy olyan számítási módszert dolgozzunk ki, ami nagyjából konszenzuson alapul, vagy legalábbis a felhasználók többségének támogatását élvezi. Nagyon sokféle felhasználói csoport van – a közigazgatás, a szociálpolitika részéről, a szakszervezetek, a tudományos kutatók, az önkormányzatok – akikkel egyeztetünk. Próbálunk egy olyan módszertant kidolgozni, ami egyrészt használható mindenki számára, másrészt azt méri, amit jelent a kifejezés, harmadrészt egy olyan viszonylag sztenderd módszertan, amit hosszabb ideig lehet alkalmazni majd” - közölte a KSH elnöke.

A megegyezést nehezíti, hogy a létminimum számításának kérdése nagyon erősen politikailag motivált vitákká vált – tette hozzá.

Vukovich Gabriella beszélt arról is, hogy 2016. október 1-jei időponttal tartanak egy kis népszámlálást Magyarországon.

„Lényegében azonos kérdőívvel, mint a népszámláláskor. A korábbi mikrocenzusokhoz képest nagyon nagy mintán – míg korábban a lakosság 2-5 százaléka esett bele a mikrocenzusba –, most 10 százalékos mintán írunk össze. Az volt a cél, hogy területileg is minél jobban be tudjuk mutatni az országot, mivel a népszámlálás értelemszerűen teljes, nagyon aprólékos területi bontást tesz lehetővé. A mikrocenzus ezzel a 10 százalékos mintával a járások szintjén teszi lehetővé a területi bontást a fontos mutatókra” - fejtette ki a KSH elnöke.

„Azért is gondoltuk és azért is javasoltuk azt, hogy egy nagy minta legyen a mikrocenzus, mert gyorsabban változik a társadalom” - magyarázta.

Vukovich Gabriella elmondta, a mintában vizsgálják majd például a társadalom rétegződését, a fogyatékkal élők helyzetét, vagy a foglalkozások presztízsét.

Közölte: „Az évtized vége felé lesz egy európai-harmonizált időmérleg-felvétel, amit még hozzá tudunk kötni ezekhez az információkhoz. Ez egy olyan hatalmas újdonság a magyar társadalom bemutatásában, ami egyedülálló, és azt gondolom, hogy talán nemzetközi szinten is egyedülálló, hogy ilyen részleteiben fogunk tudni a társadalomról ennyi mindent megmondani.”

Az összeírás hat hétig tart, az első adatok a kis népszámlálásról 2017 májusában várhatóak.