Tiszteletben kell tartanunk a véleményszabadságot, mint országaink alapvető értékét, ám a gyűlöletbeszéd nem engedhető meg, tehát fel kell ellene lépni, Magyarország pedig jogállami válaszokat akar adni e dilemmára – hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter, izraeli kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatóján az Internethasználat és felelősség – Jogi eszközök az online gyűlöletbeszéd megfékezésére című konferenciát követően. Trócsányi Lászlót hallják.

"Egy olyan világban élünk, ahol a digitalizáció tehát folyamatosan fejlődik, szinte gyorsabban fejlődik, mint a jogszabály-alkotás. Tehát mindig utánkövetés folyik és ezért nagyon fontos mind a prevenció, mind pedig a korrekció. Ez a korrekció azt jelenti, hogy igenis olyan jogszabályok kellenek, hogy fellépjünk a gyűlölettel szemben."

Ajelet Saked izraeli igazságügyi miniszter szintén úgy látta, hogy a véleményszabadság korlátozása nélkül kell megtalálni azokat az eszközöket, amelyek hatékony választ adnak a gyűlöletbeszédre, mint mondta: "hiszen tudjuk, hogy a gyűlölködő szavakat tettek is követhetik, és a szavak szintjén kell megállítani a gyűlöletet".

A politikus szerint a nemrég Izraelen végigsöpört terrorhullám is gyűlöletkeltéssel kezdődött, ám tapasztalataik szerint amikor felvették a harcot az online gyűlöletbeszéddel, a terrorcselekmények is visszaszorultak.

A két tárcavezető egyetértett abban is, hogy a terrorizmus elleni küzdelem mindkét országban a prioritások közé tartozik. Emellett szót ejtettek a migrációs válságról, illetve annak Magyarországra gyakorolt hatásáról, valamint arról, hogy Magyarország az Európai Bírósághoz fordult a kvótahatározat miatt.