A közbeszerzési törvény módosítását képviselőként Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Mengyi Roland kezdeményezte, hogy a versenyhivatal által elmarasztalt cégek is elindulhassanak közbeszerzéseken.

A bizottság ülésén Tukacs István (MSZP) és Schiffer András (LMP) is úgy látta, hogy valakire szabták a módosítást. Schiffer András szerint a kartellgyanúba keveredett Andy Vajna miatt módosítják a jogszabályt. Ha konkrét piaci szegmensről, a bankszektorról van szó, mint amire a kormány hivatkozik, akkor azt kell mondani és olyan szabályozást kell elfogadni - tette hozzá.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy csak azzal a módosító indítvány elfogadásával támogatják az előterjesztést, amely meghatározza, milyen esetben kérheti az ajánlatkérő a kormány egyedi határozatával a felmentést. Megerősítette, hogy valóban a bankszektor 2012-es versenyhivatali elmarasztalása miatt merült fel a törvénymódosítás.

Az elfogadott módosító indítvány szerint a felmentést kizárólag a közbeszerzési eljárást megelőzően és csak akkor kérheti az ajánlatkérő, ha az érintett piac gazdasági szereplőinek jelentős részét kizárták a közbeszerzésből.

A kormány ellenében fogadott el két módosító indítványt a villamos energiáról, valamint az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz a bizottság.

Répássy Róbert (Fidesz) azzal érvelt a két módosító javaslat mellett, hogy a megújuló energia elterjedéséhez szükséges azok elfogadása.

Az indítványokat a gazdasági bizottság nyújtotta be - eredeti előterjesztőjük Bányai Gábor fideszes képviselő - , és lehetőséget adnak szaldó típusú elszámolásra az állami és önkormányzati tulajdonban lévő, háztartási méretű kiserőműnél nagyobb, de legfeljebb 0,5 megawatt névleges teljesítőképességű kiserőműben megtermelt energia esetén. Ez megoldás mind az önkormányzatok költségvetési helyzetét, mind a megújulóenergia-termelés elterjedését jelentősen javíthatja - áll az indoklásban.

A bizottság jogtechnikai változtatást fogadott el az állami tisztviselőkről szóló törvényjavaslathoz annak érdekében, hogy az előterjesztés egyszerű többséget igénylő részei elfogadhatóak legyenek akkor is, ha a sarkalatosak nem kapnák meg a kétharmados támogatást.

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló törvényjavaslat kapcsán Gőgös Zoltán (MSZP) azt a módosító indítványt kifogásolta, hogy hektáronként 150 ezer forinttal kártalanítanák azokat, akiktől most visszaveszik a mezőhegyesi földeket. A képviselő szerint két év tiszta nyereségét akarják kifizetni kormányközeli szereplőknek, akik egy kapavágást sem tettek.

Csepreghy Nándor közölte, a földhasználati szerződést megkötöttek kapnak kártérítést, míg a licitálók a költségeik megtérítését kapják.

Szavaztak az Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásaival kapcsolatos követelményekről szóló határozati javaslat módosító indítványairól.

Az előterjesztő Schiffer András (LMP) támogatta az európai ügyek bizottságának - eredetileg a fideszes Bencsik János által benyújtott - módosító javaslatait, mert úgy értékelte, hogy azok hozzátesznek a javaslathoz. Azt kérte, a kormány keményen álljon ki amellett, hogy ne kerülhessék meg a szabadkereskedelmi megállapodások elfogadásakor a tagállamokat. Véleménye szerint erre az Európai Bizottság részéről már van is törekvés.

Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára is egyetértett azzal, hogy a módosító indítványok - egy kivétellel - erősítik a javaslatot. A kormány ez egyik módosító indítványt azért nem támogatja - mondta - , mert az három különböző szakaszban lévő kereskedelmi tárgyalásra vonatkozik. Hozzátette: a ratifikálás előtt áll az EU és Kanada közötti kereskedelmi megállapodás (CETA) és még tárgyalnak az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodásról (TTIP), valamint a Szolgáltatások Szabadkereskedelmi Egyezményéről (TiSA).

A bizottság végül utóbbi módosító indítványt nem támogatta, de megszavazta azt, amely rögzíti: ezen megállapodások ne léphessenek ideiglenesen hatályba addig, amíg az EU valamennyi tagállam nem ratifikálja azokat.