Az állami intézmény-fenntartó központ július 1-vel alakul át, 2017. január 1-től pedig a fenntartó lesz valamennyi intézmény működtetője is, vagyis megkapja a vagyonkezelői jogot is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a köznevelésért felelős helyettes államtitkár.

Sipos Imre úgy fogalmazott, a feladat nem idegen az állami intézmény-fenntartó központtól.

„A 3000 főnél kisebb lélekszámú településeken ezeket a működtetői feladatokat már korábban is elvégezte, és a 3000 főnél nagyobb lélekszámú településeken is több helyen van olyan, hogy az állami intézményfenntartó központ végzi a működtetést” - emlékeztetett a helyettes államtitkár.

Sipos Imre megismételte: a fenntartó csúcsán a Klebelsberg Központ áll, a tankerületi központok gazdálkodási kerete körülbelül 10 milliárd forint lesz, az intézményvezetők pedig egyetértési joggal bírnak pedagógusaik kiválasztásában.

„A szakmai önállósága meg volt és meg is lesz az iskoláknak. A dolgozók kiválasztása egyértelműen az iskolaigazgató feladata lesz, az ő egyetértéséve fog tudni a tankerület-vezető kinevezni valakit, illetve megszüntetni jogviszonyt” - mondta a helyettes államtitkár.

Elmondása szerint ezentúl gyakorlatilag a tankerület-vezető az igazgató ellenére nem tud kinevezni oda pedagógust. Tehát ha nem ért egyet a döntéssel az igazgató, nem lesz oda kinevezve a pedagógus.

„Bent van a törvénymódosítási javaslat, amelyen lehet, hogy még módosító indítványokkal változtatni kell. Az a kérdés, hogy hogyan lehet feloldani, ha a két vezető között folyamatos ellentét alakul ki. Még dolgozunk, dolgoznak a kollégák azon, hogy ezt jogilag lehessen kezelni” - fogalmazott Sipos Imre.

„Ezenkívül viszont minden más munkáltatói jogosítvány – szabadságkiadás, feladatok megbízása – eddig is ott volt az igazgatónál. Amiben ez erősödik, az a tankerület-vezető felé az egyetértési jog” - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

„A másik kérdés pedig a működtetéssel függ össze. Most azok a kollégák, akiket a működtető önkormányzat delegált az adott intézménybe – a portás, a karbantartó –, ha vagyonkezelésbe kerülnek az iskolák, akkor nyilván ezeknek a személyeknek a foglalkoztatása is a tankerületé, ilyen értelemben az iskolaigazgatóé. Tehát ez is erősíti az ő munkáltatói jogukat” - folytatta Sipos Imre.

Hozzátette: „a pénzügyek területén keretgazdálkodási joguk lesz, a tanügyigazgatás területén pedig nincs változás, eddig is önállóak voltak az iskolák, és ezután is azok lesznek.”

Arra a kérdésre, hogy ki fogja az olyan egyszerű beszerzéseket elvégezni, mint például a WC papír megvásárlása, a helyettes államtitkár elismerte, hogy ez ezután is két szinten történik.

„Maga a rendelés-tervezés szintjén nyilván az iskolaigazgatóé, a beszerzés szintjén és biztosítás szintjén a tankerület-vezetőé. Eddig sem az iskolaigazgató ment el a boltba és vásárolta meg a krétát” - fogalmazott.

Sipos Imre azt is elmondta, hogy július elsejéig kinevezik a tankerületi vezetőket.

A helyettes államtitkár arról is beszámolt, hogy a természettudományos tárgyak szakiskolai összevonásáról még zajlanak az egyeztetések, hangsúlyozta, nem céljuk a természettudományos tárgyak oktatásának visszafejlesztése.

A szakgimnáziumi rendszerről Sipos Imre azt mondta, hogy ezekben az iskolákban a közismereti és szakmai tárgyak 40-60 százalékos oktatásának arányával a szakma megszerzésének lehetősége mellett a tárca álláspontja szerint a felsőoktatás felé is nyitva marad az út a diákok számára.