Az évtizedekkel ezelőtt iskolákban tanult „elsivatagosodás” kifejezés túlzás volt, ám az éghajlatváltozással melegebb is lett és szárazabb is lett az idő, ráadásul a csapadékeloszlás is rosszabb lett – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Mika János.

„Nem az egész Föld sivatagosodik el, hanem a mediterrán medencében érvényesül a szárazabbá válás. Ne felejtsük el, hogy a szárazabbá válás nem csak azt jelenti, hogy kevesebb csapadék érkezik, hanem azt is, hogy több párologna, de nem tud, mert nincs miből. De azért azt mondani, hogy sivataggá válik, nem lehet” - fogalmazott az éghajlatkutató.

A globális felmelegedés miatt korábban azt mondták: Magyarországon narancsot is lehet majd termeszteni. Mika János szerint ez ennél jóval bonyolultabb folyamat.

„Ahhoz sok dolog kellene. Például a napfénytartalom hossza Magyarországon nem fog megnőni, mert a földrajzi szélesség nem fog megváltozni. A csillagászatilag lehetséges napfénytartalom ugyanaz marad. A felhőzet ugyan valamelyest csökken, így egy kicsit nőni fog nálunk a napfénytartalom, de nem olyan mértékben, hogy az narancstermesztésre jó lenne. Legalábbis reméljük, hogy nem kell tíz fokos melegedéssel számolnunk. Három fok felé nem szabad engedni a globális melegedést. A párizsi megállapodásban kettő fok áll, de három fok felett vannak a vissza nem fordítható folyamatok” - közölte az éghajlatkutató.

Mika János megjegyezte: minden tizedfok-emelkedés a tengerparti országoknál emeli a víz szintjét, így ott már van egy közel 20 centiméteres vízszintemelkedés

Van kapcsolat az éghajlatváltozás és a migráció között

Az Európába érkező menekültek általában nem is tudják, mennyivel másabb éghajlathoz kell alkalmazkodniuk - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Mika János éghajlatkutató.

„Valószínűleg van összefüggés az éghajlatváltozás és a migráció között, de nem az évtizedes éghajlatváltozás, hanem egy gyorsabb folyamat, egy-egy rossz évnek a következménye” - jelentette ki Mika János.

„Szíriában tudjuk azt, hogy az Arab tavaszt megelőző öt évből három aszályos volt, és ez elég volt ahhoz, hogy a Termékeny félhold területén gondot okozzon, így az országban nehezebb legyen az élet. Ehhez jöttek a politikai események. De ez még nem a klímaváltozás következménye, hanem több egymás után következő rossz év következménye” - véli az éghajlatkutató.

„Abból, hogy ott rossz élni, azért nem következik, hogy egészen Skandináviáig kell szaladni. Az is igaz, hogy az emberek – ha jól tudom – nagyjából egy tizede megy Észak- vagy Közép-Európáig, a többiek maradnak a környező országokban. 5-10 millió közé teszik azoknak a számát, akik elindultak, és 500 ezer-egymillió közé, akik ideértek” - részletezte.

„Az egészen biztos, hogy akik elindulnak, nem számolnak azzal, hogy mennyire más az éghajlat Észak-Európában. Nem is csak a hőmérsékleti viszonyok elsősorban, hanem a nedvesség. Alacsony hőmérséklettel egy sivataglakó gyakran találkozik, ezért fel is öltöznek rendesen éjszakára, de az, hogy esik az eső, az szokatlan a számukra, és ez a hőérzetet nagyon le tudja rontani. Ráadásul nem csak egy-egy éjszakáig tart a hideg, hanem egy egész évszakig. Nincsenek arra felkészülve, hogy ez egy teljesen más éghajlat, teljesen más életmódot igényel” - mondta Mika János éghajlatkutató.