A Nézőpont kutatásában emlékeztetett: a tavaly januári párizsi terrortámadás után készült felmérés szerint a teljes felnőtt népesség körében még valamivel többen gondolták azt (48 százalék), hogy Magyarország nem lehet célpontja egy terrorcselekménynek; akkor 43 százalék tartotta lehetségesnek, 9 százalék nem tudta vagy nem válaszolt. A novemberi, második párizsi terrortámadás után már a magyarok majdnem háromötöde (57 százalék) tartott lehetségesnek az országban egy esetleges terrorcselekményt. A múlt hét keddi brüsszeli merényletek után pedig 65 százalékra nőtt azok aránya a felnőtt népességben, akik terrorveszélyt érzékelnek Magyarországon, ami másfélszeres növekedést jelent tavaly januárhoz képest.
A baloldali (MSZP-, Demokratikus Koalíció-, Együtt-, Párbeszéd Magyarországért-) szimpatizánsok fele (49 százalék), míg az LMP-szimpatizánsok 63 százaléka továbbra sem tart attól, hogy Magyarországon terrorcselekmény következhet be - írták.
A Nézőpont közölte: a magyarok többsége (70 százalék) már a tavaly augusztusi röszkei incidens előtt is úgy vélekedett, hogy az illegális bevándorlók között lehetnek terroristák is. Ez a meggyőződés a brüsszeli merényletek óta tovább erősödött, jelenleg a magyarok 81 százaléka tart ettől. Még a baloldali szimpatizánsok 57 százaléka is úgy válaszolt, hogy lehetnek terroristák az illegális bevándorlók között.
A Nézőpont Intézet telefonos közvélemény-kutatása reprezentatív, március 23. és 25. között készült ezer ember megkérdezésével.
A múlt kedden elkövetett brüsszeli terrortámadásokban a legfrissebb összesítések szerint több mint harminc ember vesztette életét és mintegy 340-en megsebesültek.