Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 25. vasárnap Pál

Szijjártó: fontosak a kölcsönös bizalmat erősítő lépések a magyar-román kapcsolatokban

Pragmatikus együttműködéssel kell a kölcsönös bizalom légkörét megteremteni a magyar-román kapcsolatokban is, úgy, ahogy az Szlovákia esetében történt - hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a román Digi24 hírtelevíziónak adott interjújában, amely szombat este, a Diplomata-útlevél című külpolitikai magazinban került képernyőre.

A miniszter azt mondta, a Kárpát-medencében a történelmi örökség miatt komoly feszültségek állhatnak elő a kétoldalú kapcsolatokban, ezért mindig nagy a jelentőségük a kölcsönös bizalmat építő lépéseknek.

"Szlovákia esetében a gazdasági, energetikai, közlekedési pragmatikus együttműködés olyan bizalmi alapot teremtett már, amire ráállva a nehéz kérdések is könnyebben vitathatóak meg. Románia esetében is szeretném ezt elérni, hogy legyen egy olyan kölcsönös bizalom egymás iránt, amelyre alapozva a mégoly nehéznek tűnő ügyeket is a siker reményében meg tudjuk vitatni" - fogalmazott Szijjártó Péter.

Az utóbbi időben a bevándorlási üggyel kapcsolatban elfogadhatatlan kritikák érték Magyarországot a román miniszterelnök részéről - mondta -, amire "megfelelő hangnemben" kellett reagálni, de hozzátette: azt szeretné, hogy ezek az ügyek zárójelbe kerüljenek és a kétoldalú kapcsolat pozitívumai kerüljenek előtérbe. A magyar-román kapcsolatokban is sikerült felszámolni néhány "ésszerűtlen helyzetet" - példaként a gyorsforgalmi úthálózat és a szélessávú digitális telekommunikációs hálózat összekötését említette -, megjegyezve, hogy a 21. században "nonszensz" volt, hogy ezek eddig nem léteztek.

Az ideiglenes határzárról szólva Szijjártó Péter elmondta, Magyarország "nem jókedvében" épít kerítést, "nem szereti", hogy a magyar-szerb és magyar-horvát között kerítés van, de a helyzet ezt indokolta. Mielőtt a kerítés megépült volna, napi öt-tízezer illegális bevándorló érkezetett Magyarországra ellenőrizetlenül, ma pedig alig 10-20 illegális bevándorlónak sikerül bejutnia naponta - hívta fel a figyelmet.

A magyar kormánynak egy nagyon komoly bevándorlási nyomást sikerült megállítani, de világos, hogy Európa akkor lenne képes megbirkózni a bevándorlási hullámmal, ha vissza tudja szerezni a saját határai feletti ellenőrzési képességét - magyarázta a miniszter.

Ami a magyar-román határt illeti, elmondta, ott csak előkészítő földmunkák zajlanak. Megerősítette: Magyarország csak akkor fog Románia irányában a zöldhatár lezárását biztosító, az illegális határátlépéseket megakadályozó kerítést építeni, ha erre feltétlenül szükség lesz.

"Különböző szolgálataink figyelik az embercsempészek által irányított bevándorlók mozgását, és csak ha olyan információk lesznek, amelyek arra vonatkoznak, hogy a bevándorlási útvonal Románia irányába fog eltérni, és újabb százezres bevándorlási számra lehet számítani, akkor fogjuk eldönteni, hogy kell-e kerítést építeni a román-magyar határon" - jelentette ki Szijjártó Péter.

Címlapról ajánljuk
20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

A béreket nem lehet tetszőlegesen beállítani. Nem egy kormány döntése, hogy mennyit keresünk, hanem évszázadok tőkefelhalmozása, intézményépítése és történelmi traumái határozzák meg a jövedelmi szinteket. Amikor a magyar béreket Nyugat-Európához mérjük, valójában különböző történelmi pályákat hasonlítunk össze. És ez sokkal összetettebb kérdés, mint elsőre tűnik.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Totális váltást követel az új generáció: letarolja a biztosítási piacot a technológiai élmény

Totális váltást követel az új generáció: letarolja a biztosítási piacot a technológiai élmény

Jelentős átalakulás küszöbén áll a biztosítási szektor: a statikus, „megkötöm és elfelejtem” típusú termékek korszakát felváltja a hiperperszonalizált, adatvezérelt ökoszisztémák világa. A Capgemini friss biztosítási tanulmánya azt vizsgálja, hogyan válhatnak a biztosítók passzív kifizetőből proaktív életmód-partnerré. Ebben az új világban a mesterséges intelligencia és a felhőalapú technológia már nem csupán lehetőség, hanem a túlélés és a növekedés kulcsa. Legyen szó GenAI-alapú kockázatértékelésről, az éghajlati kihívásokkal szembeni ellenálló képesség kiépítéséről vagy a digitálisan igényes fiatal generációk megszólításáról, a jövő nyertesei azok a biztosítók lesznek, amelyek képesek lerázni öröklött rendszereik korlátait, és az ügyfélbizalmat és a technológiát egyetlen, zökkenőmentes, intelligens élménnyé formálják. A tanulmány a 10 legfontosabb trend mellett számos friss kutatási eredményt is bemutat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×