Vízvisszatartással, tehát víztározókkal az árvízvédekezés helyett át lehetne tenni a hangsúlyt az ilyen problémák megelőzésére - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Reich Gyula a Kvassay Jenőről elnevezett vízstratégia szerkesztőbizottságának vezetője.

"Van egy eszköz, a vízvisszatartás, a tározók, amely egyszerre képes szolgálni az árvízelhárítást, megelőzést, ugyanakkor föl tudja halmozni azt a vízkészletet, amelyet az aszály, meg az öntözés meg az összes többi rendelkezésére tudunk bocsájtani."

A hegyes, dombvidéki területeken, ahol például a Hernád és a Sajó vannak, ez az igazi megoldás az árvizek megelőzésére - tette hozzá Reich Gyula.

"Egyszerűen képtelenség, hogy százmilliárdokat költünk a védekezésre, amikor ha ezeket a százmilliárdokat a tározókra, a vízvisszatartásra költenénk, akkor azok nemcsak megelőznék az árvíz károkozását, hanem egyúttal lehetővé teszik azt, hogy a víz jobban szolgálja a napi gazdasági érdekeinket."

Ma egyébként Magyarországon 1900 víztározó van - tette hozzá a Kvassay Jenőről elnevezett vízstratégia szerkesztőbizottságának vezetője.

A víz mennyisége állandó a bolygón, ám 2050-re 9 milliárdra nőhet a Föld népessége, így drasztikusan csökkenni fog az egy főre eső vízmennyiség, tehát azok után, hogy 1900 óta máig 20-szorosára nőtt az emberiség vízigénye, ez 2050-re további 55 százalékkal nőhet - indokolta a magyar vízstratégia szükségességét Reich Gyula.

"A Kvassay Jenő terv egyik legfontosabb célja, vagy másképp mondva üzenete, fő hívószava, hogy el kell kerülnünk a vízválságot Magyarországon."

A magyarországi vízválságra példaként Reich Gyula a három hete történt budapesti vízözönt hozta:

"Ha azt nézem, hogy van egy infrastruktúránk, és ez az infrastruktúra ma láthatóan nem igazán alkalmas ezeknek a jelenségeknek a kezelésére, akkor úgy gondolom, hogy a vízválság értelmezhető Magyarországon."

Reich Gyula aláhúzta, hogy mindenki gazdálkodik a vízzel, még akkor is, ha ez nem tudatosul benne.