Infostart.hu
eur:
387.55
usd:
329.05
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Mit tehetünk, ha nem a kifizetett szolgáltatást kapjuk a nyaraláson?

A Budapesti Békéltető Testület szerint négycsillagos reklámokhoz néha egycsillagos élmények tartoznak. A szervezet összegyűjtötte a leggyakoribb, utazással, nyaralással összefüggő panaszokat.

A Budapesti Békéltető Testülethez idén beérkezett fogyasztói panaszokból állítottuk össze ezt a kiskátét. Egyébként tavaly is hasonló jellegű panaszokkal keresték meg az utazási irodákat, illetve a testületet a fogyasztók - mondta a szervezet elnöke.

Baranovszky György kifejtette: a panaszok többsége külföldi utazással kapcsolatban igénybe vett szolgáltatásra vonatkozott. Általában arra panaszkodnak, hogy nem azt kapják, amit gondoltak vagy befizettek. Vannak tipikus példák és extrém esetek is. Tipikus, hogy a fogyasztó úgy gondolja - szubjektív értékelése alapján -, hogy a szálloda nem olyan minőségű, csillagú, mint amit ő elvárt volna. Ezek a szubjektív megítélés nem más a magyaroknál, az európai átlagfogyasztó igényei is hasonlóak, ezek valós panaszok egyébként. Konkrét példát említve: befizetett a fogyasztó egy négycsillagos útra, Tunéziába, az fontos, hogy négycsillagos, hiszen ez alapján tudja a fogyasztó belőni, hogy milyen szolgáltatást kap, véleménye szerint azonban csak egycsillagos volt az út, nem volt jó a szálloda, az étel, koszos volt a szoba, udvariatlanok voltak a hotel munkatársai. Volt hasonló törökországi ügy is.

"Panasz esetén rögtön helyben kell jegyzőkönyvet felvetetni, kötelessége az utazási iroda kint lévő munkatársának ezt fel is vennie. Azt kell tudni, hogy a jogszabály jobban védi azokat a fogyasztókat, akik a külföldi nyaralás során utazási irodán keresztül foglalják le az utat, a repülést, a közlekedést, mindent" - hangsúlyozta a Budapesti Békéltető Testület elnöke.

Hanganyag: Németh Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×