Infostart.hu
eur:
386.62
usd:
328.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Fónagy: jelentős uniós támogatást kap a vasútfejlesztés

A 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban ezermilliárd forint jut a kötöttpályás közlekedés fejlesztésére, ebből a nemzetközi TEN-T hálózat (transzeurópai közlekedési hálózat) 800 kilométer hosszban újul meg - mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken sajtótájékoztatón Budapesten.

A kiemelt projektek a következő szakaszok: Budapest-Miskolc, Püspökladány-Debrecen, a dél-balatoni vonal Szántód-Köröshegy és Balatonszentgyörgy közötti szakasza, Kelenföld-Százhalombatta-Pusztaszabolcs, Szeged-Hódmezővásárhely-Gyula, illetve a déli összekötő vasúti híd felújítása - ismertette az államtitkár.

Ugyancsak része a fejlesztésnek a GSM-R kommunikációs rendszer kiépítése 2554 kilométer hosszban, 450 kilométernyi vonalat villamosítanak és 2018-ig 400 kilométeren valósul meg átfogó pályarekonstrukció.

Az államtitkár részletezte MÁV adósságának alakulását is. A hitelállomány 2002-ben 27 milliárd forint volt, ez 2010-ben megközelítette a 300 milliárd forintot. Múlt év végére - a 108 milliárdos állami adósságátvállalás eredményeként - 152 milliárd forintra csökkent az adósság, amely ez év végére már csak 70 milliárd forint lesz.

Az adósság csökkenését segítette a szervezeti változás is, a MÁV csoport tagjainak a száma az elmúlt 5 évben 45-ről 24-re csökkent.

A 2007 és 2009 között bezárt 39 vasútvonalból 11-et újra nyitott a kormány és 19 járaton negyedével olcsóbb tarifával lehet utazni - jegyezte meg az államtitkár.

Fónagy János kiemelte: a bemutatott eredményeket munkabékével érte el a MÁV, az elmúlt 5 évben nem volt sztrájk, az átlagbér pedig 12 százalékkal emelkedett.

A fejlesztések eredményeként többen veszik igénybe a vasutat. Például a felújított székesfehérvári vonalon ötödével nőtt az utasok száma. Kunszentmiklós, illetve Lajosmizse felé pedig felével többen utaznak - tette hozzá az államtitkár.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×