Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Orbán Viktor: a magyarok dönthessenek, hogy legyenek-e bevándorlók Magyarországon

Nem vált be az az elképzelés, hogy a bevándorlás kérdését Brüsszelből szabályozzák, ezért a magyaroknak kell megmondaniuk, legyenek-e Magyarországon bevándorlók - hangsúlyozta Orbán Viktor kedden Strasbourgban újságíróknak, az Európai Parlament (EP) Magyarországról szóló plenáris vitája előtt.

"Még kevesebb reményt fűzünk ahhoz, hogy ezt központilag elosztott kvóták alapján oldják meg", függetlenül attól, hogy az érintett uniós tagország akar-e bevándorlókat, illetve védelmezi-e a határait - tette hozzá a magyar miniszterelnök. Szerinte ezért nemzeti hatáskörbe kell adni a döntési jogot arról, hogy egy ország akar-e bevándorlókat befogadni.

Kifejtette, hogy Európában vannak olyan volt gyarmattartó országok, ahol hozzászoktak ahhoz, hogy a volt gyarmatokról nagyobb számban érkeznek bevándorlók. Magyarország nem ilyen ország, "mi értéknek tekintjük azt, hogy Magyarország a kultúrájában, gondolkodásmódjában, civilizációs szokásaiban meglehetősen homogén képet mutat" - fogalmazott. Magyarországon kezelhetetlen feszültségeket okozna a tömeges bevándorlás - mondta.

A miniszterelnök szerint a kérdésben az EU-n belül lehetetlen közös nevezőt találni, ezért kell visszaadni minden tagországnak azt a jogot, hogy maga dönthessen.

Az európaiak kétharmada helyesli az unión belüli szabad munkaerő-áramlást, de ugyanígy mintegy kétharmada ellenzi az EU-n kívüli országokból való bevándorlást - mondta Orbán Viktor. Szerinte ezért nem neki kell megváltoztatnia a véleményét, hanem azt akarja elérni, hogy az európai politikai döntéshozók vegyék figyelembe az emberek többségi véleményét, és ennek szellemében változtassák meg az európai bevándorlási politikát. Úgy vélekedett, hogy a mostani strasbourgi EP-vitán csak az első lépést lehet megtenni ebbe az irányba, és a folyamat még hosszú lesz.

Ami a halálbüntetés kérdését illeti, Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország nem írt alá egyetlen olyan dokumentumot sem, amely megtiltaná, hogy felvessen bármilyen kérdést. Szerinte az a kérdés, hogy erről lehet-e beszélni, "valójában nem a büntetőpolitikáról, hanem a szólás-, illetve véleményszabadságról szól".

A jelenleg érvényes nemzetközi egyezmények, amelyek Magyarországot kötik, "nem isteni kinyilatkoztatások, hanem emberi alkotások", amelyeket meg lehet változtatni - folytatta a kormányfő, és kijelentette: ő maga szívesen látna olyan változást az európai közjogban, amely a halálbüntetést is visszaadja nemzeti hatáskörbe.

A miniszterelnök közölte: az EP-vitában utalni kíván arra is, hogy Magyarország "a jogállamiság röntgengépével a legtöbbször átvilágított európai ország".

"A leleteink rendben vannak, eddig minden próbát kiálltunk" - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Hogyan születik a mozgatórugó-ember?

Hogyan születik a mozgatórugó-ember?

Mozgatórugók – olyan személyek, akik az aktív élettel vagy a sporttal lendületbe hozzák a közösségüket. Az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ adatai szerint egy-egy mozgatórugó képes egy teljes települést aktivizálni. Egy minapi konferencián Pósfai Gábor belügyminiszter arról is beszélt, hogy a versenysport mellett kulcsszerepe van a szabadidős sportoknak egy aktívabb Magyarország létrejöttében. De mi a mozgatórugók titka? Az InfoRádió Gerencsér Balázs közösségfejlesztési szakembert, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ kabinettitkárát kérdezte.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
15 eurós sarc bevezetését fontolgatják a magyarok egyik kedvenc üdülőhelyén

15 eurós sarc bevezetését fontolgatják a magyarok egyik kedvenc üdülőhelyén

Dubrovnik új, fejenkénti napi 15 eurós környezetvédelmi illeték bevezetését javasolta a tengerjáró hajók utasaira, amelyet még azoknak is meg kellene fizetniük, akik le sem szállnak a fedélzetről. A kezdeményezés célja a hajóturizmusból fakadó pénzügyi és infrastrukturális terhek igazságosabb megosztása, valamint az, hogy a bevételeket a város megóvására fordítsák. A lépés precedenst teremthet más horvát kikötővárosok, különösen az egyre nagyobb tömegeket fogadó Split számára a gazdasági haszon és a környezetvédelem közötti egyensúly megteremtésében - jelentette a Dalmacija Danas.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×