Infostart.hu
eur:
364.99
usd:
331.4
bux:
0
2026. november 16. hétfő Ödön

Németh Zsolt: Közép-Európának közös nevezőre kell jutnia Ukrajnáról

Közép-Európának közös nevezőre kell jutnia Ukrajna kérdésében, ami viszont korántsem jelenti azt, hogy a térség minden országának ugyanazt kell gondolnia az ukrán válságról vagy a Moszkvával fenntartott kapcsolatokról - mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Brüsszelben szerda este, a Magyar Házban tartott kerekasztal-beszélgetésen.

A Magyar Hullám Kulturális és Közéleti Társaság szervezte rendezvényen Németh amellett foglalt állást, hogy az orosz-ukrán háború ismét a figyelem középpontjába helyezte a térséget, a válságot pedig nagyon súlyos közép-európai kihívásnak nevezte.

A politikus úgy vélte, hogy Ukrajna számára egyedül a közép-európai integráció jelenthet lehetőséget a kilábalásra ebből a válságból.

"Ha a közép-európai gondolat nem tud megküzdeni ezzel a problémával, akkor baj van" - magyarázta Németh Zsolt a régiós közös álláspont fontosságát hangsúlyozandó. A külügyi bizottság elnöke arra is rámutatott, Magyarországnak azt kellene elmagyaráznia a másként gondolkodó államoknak, hogy adott esetben éppen az oroszokkal való együttműködés révén tudja kivédeni az orosz behatolási, befolyásolási, érdekérvényesítési törekvéseket.

Németh Zsolt kifejtette, hogy a Moszkvával való együttműködés mellett határozottan le kell fektetni a határokat, "vörös vonalakat", az orosz behatolással, agresszióval szemben, s ki kell állni Ukrajna területi egysége, szuverenitása és függetlensége mellett.

A beszélgetés fókuszában az Egyesült Államok Európa-politikája és a magyar-amerikai viszony állt, amelyet Németh Zsolt egy nagyon rossz, megromlott házassághoz hasonlított. A fideszes politikus ugyanakkor reményének adott hangot, hogy a mélyponton sikerült túllendülni, és a kapcsolatok egy-két hónapja mintha ismét javulni kezdtek volna.

"Nem Amerika korlátozza a magyar külpolitikát, a szuverenitást. Ha valami korlátozza, akkor az a feszültség, ami megterheli a viszonyt" - húzta alá Németh Zsolt, aki szerint nincs választási lehetőség, ezt a "válságban lévő házasságot" meg kell próbálni sikeresen kezelni.

A külügyi bizottság fideszes elnöke, korábbi külügyi államtitkár szerint éles választóvonal húzható a Magyarország körül 2010 és 2014, valamint a tavalyi év óta kialakult viták között is. Míg Németh szerint korábban a viták a jogállamiság kérdése körül alakultak ki, addig tavaly óta a viták Magyarország orientációja körül bontakoztak ki, ezek nagy része viszont szerinte félreértéseken alapul.

Németh Zsolt szerint ezek tisztázása már a tavaly szeptemberi NATO-csúcs idején megkezdődött, ahol Magyarország ígéretet arra, hogy a következő években megkettőzi védelmi kiadásait, majd részt vett a Baltikum légterének ellenőrzésében. Ebből a szempontból a politikus nagyon fontos és jól időzített döntésnek nevezte, hogy Magyarország csatlakozik az Iszlám Állam elleni katonai koalícióhoz.

Németh Zsolt arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha ezt a biztonságpolitikai szempontok miatt kialakult orientációs vitát sikerül rendezni, akkor a jogállamiság témájában megfogalmazott bírálatok is csillapodni fognak.

A beszélgetésen Magyarics Tamás, Magyarország írországi nagykövete az amerikai külpolitika szakértőjeként vett részt, s arra mutatott rá, hogy bár ez nem hivatalos álláspont, de Amerika ambivalensen áll Európához, mert egyrészt együttműködésre törekszik, ugyanakkor el akarja kerülni, hogy Európa a versenytársává válhasson.

A professzor egyetértett azzal, hogy a magyar-amerikai konfliktus részben félreértésekből fakad, mert mint mondta: egyik fél sem látja mindig pontosan, hogy mi történik a másik országban. Az egyetemi tanár rámutatott, hogy a Fidesz-KDNP ideológiája egyik nagy amerikai párt irányvonalába sem illeszthető bele; a demokraták számára túl nemzeti és nem elég liberális, és bár az "értékkonzervatívok" tudnának azonosulni vele, a gazdasági konzervatívok számára túl etatista.

Magyarics kitért arra is, hogy az amerikai politika a kormány több kezdeményezését egyszerűen nem tudja értelmezni, a nemzetpolitika és a kisebbségi jogok hangoztatása a térségben például a stabilitás és a biztonság szempontjából szólaltat meg vészcsengőket az Atlanti-óceán túlpartján.

Ukrajna esetében Magyarics Tamás arra az álláspontra helyezkedett, hogy Oroszország célja nem a további területi terjeszkedés, hanem egy olyan helyzet fenntartása, amelyben Ukrajna félig-meddig konfliktusban van, s amely elriasztja Európát attól, hogy a "zsebébe nyúljon" és magához karolja Kijevet.

Az amerikai külpolitika szakértője azt is világossá tette, hogy szerinte a jövőben is az Egyesült Államok marad a világ meghatározó hatalma, mert Oroszország "egydimenziós" hatalom, Kína fejlődése pedig lassulni fog.

Címlapról ajánljuk
Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Kivételesen 9 órakor kezd az Országgyűlés, Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával, várhatóan a dublini EU-csúcs és a Seszták-ügyben elásott pénz fejleményei is szóba kerülnek. Hétfőtől szerdáig, háromnapos rendkívüli ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetési javaslatot a parlament. A vita időkeretben zajlik, a kormánypártnak és az ellenzéknek egyaránt 900-900 perc áll majd a rendelkezésére.

Seszták Miklós-ügy: az NVVH tudta, hova kell menni az elásott pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Megtámadták Moszkvát, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Megtámadták Moszkvát, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Vasárnap délután 5 és hétfő reggel 8 óra között mintegy 600, a Moszkvai régió felé tartó ukrán drónt lőtt le az orosz légvédelem - közölte Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere. Szobjanyin szerint a pilóta nélküli repülőszerkezetek nagy részét a fővárostól messze, 191-et pedig Moszkva közelében semlegesítettek. Online beszámolók szerint mára virradóra ukrán drónok támadták meg Azov város olajlétesítményeit Oroszország Rosztovi területén, a helyszínen hatalmas lángok csaptak fel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×