Infostart.hu
eur:
364.99
usd:
331.4
bux:
0
2026. november 16. hétfő Ödön

Ezek most a magyar kormány legfőbb céljai

A következő években tovább kell csökkenteni az államadósság szintjét - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán Budapesten a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén a Budapesti Corvinus Egyetemen.

Kiemelte, hogy a kormány az exportképes magyar cégek számának növelésére törekszik, ezzel párhuzamosan az importkiváltásra alkalmas termékeket gyártó cégek számát, helyzetét is javítani kell. Meg kell találni azokat a piaci területeket, réseket, amelyeken sikeresek lehetnek a magyar vállalkozások, ilyen területek lehetnek a gyógyszergyártás, a vegyipar, vagy az orvosi műszergyártás, a vízkezelés, illetve érdemes a cégeknek rácsatlakozni az itteni nagy autógyártók beszállítói hálózataira - tette hozzá.

A nemzetgazdasági miniszter arról is szólt, hogy a foglalkoztatás bővítése továbbra is kiemelt prioritás, ebben jelentős szerepet játszhat, hogy 2015 szeptemberétől elindul a duális képzés Magyarországon, amely hosszú távon az ország versenyképességét erősítheti.

Varga Mihály felidézte: a szakmai közvélemény ma már kedvezően ítéli meg a magyar gazdaság növekedési kilátásait, megemlítve, hogy a Morgan Stanley elemzőház és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is pozitívan látja a magyar GDP idei bővülési lehetőségeit.

Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben, amikor a második Orbán-kormány hatalomra került, Magyarországot még azon tíz ország közé sorolták, amelyek csőd előtt állnak, tavaly ezzel szemben az Európai Unió 28 országa közül a második helyre került Magyarország a GDP éves bővülését tekintve. Míg a magyar hároméves állampapírok 2 százalékos hozamot fizetnek a befektetőknek, addig Görögország a hároméves államkötvényeit 20 százalékos hozammal tudja a piacon eladni - fűzte hozzá a miniszter.

Elmondta: 2014-ben a magyar export kiváló teljesítményt ért el, tavaly a kivitel már átlépte a 100 milliárd eurót, ebben szerepet játszottak az Eximbank célzott programjai, de az exportképes vállalkozások megerősödéséhez hozzájárult a jegybank növekedési hitelprogramja is.

A nemzetgazdasági miniszter rámutatott: 2002-ben a GDP-arányos államadósság 53 százalékon állt, 2010-re már 83,5 százalékra ugrott, innen sikerült levinni 2014 végére 76,9 százalékra. A 2010-2014 közötti időszak eredményei között említette azt, hogy mérséklődött az államadósságon belül a devizaadósság aránya, amely az elmúlt év végére 40 százalék alá csökkent.

A foglalkoztatás bővítése, erősítése továbbra is a kiemelt célok között van, Magyarország továbbra is munkaalapú társadalmat épít, az egykulcsos szja is azt ösztönzi, hogy az emberek munkából, a munkából szerzett jövedelemből éljenek meg - mondta Varga Mihály. Kiemelte: a 2010-es adatokhoz képest 2014 végére már 420 ezerrel többen dolgoztak az országban.

A magyar gazdaság bővülését szolgálja az is, hogy míg a 2007-2013 közötti uniós költségvetési időszakban az uniós források 16 százalékát költötték el gazdaságfejlesztésre, addig a 2014-től 2020-ig tartó költségvetési ciklusban az uniós pénzek 60 százalékát fordítják gazdaságfejlesztési célokra - ismertette Varga Mihály.

Címlapról ajánljuk
Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Kivételesen 9 órakor kezd az Országgyűlés, Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával, várhatóan a dublini EU-csúcs és a Seszták-ügyben elásott pénz fejleményei is szóba kerülnek. Hétfőtől szerdáig, háromnapos rendkívüli ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetési javaslatot a parlament. A vita időkeretben zajlik, a kormánypártnak és az ellenzéknek egyaránt 900-900 perc áll majd a rendelkezésére.

Seszták Miklós-ügy: az NVVH tudta, hova kell menni az elásott pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Megtámadták Moszkvát, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Megtámadták Moszkvát, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Vasárnap délután 5 és hétfő reggel 8 óra között mintegy 600, a Moszkvai régió felé tartó ukrán drónt lőtt le az orosz légvédelem - közölte Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere. Szobjanyin szerint a pilóta nélküli repülőszerkezetek nagy részét a fővárostól messze, 191-et pedig Moszkva közelében semlegesítettek. Online beszámolók szerint mára virradóra ukrán drónok támadták meg Azov város olajlétesítményeit Oroszország Rosztovi területén, a helyszínen hatalmas lángok csaptak fel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×