Kevés a forrás a magyar egészségügyben, így törvényszerűen termelődik újra az adósság - mondta a Magyar Kórházszövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Velkey György hozzátette: Magyarország GDP-arányosan is keveset áldoz az egészségügyre a környező országokhoz képest, de az egyes műtétek állami finanszírozása is nagyságrendekkel kisebb például a lengyel térítés mértékénél.

"Egy kolonoszkópiáért egy magyar kórház körülbelül 50 eurót kap, egy lengyel 110-et, egy angol 400-at, egy csípőprotézisért egy magyar 1100 eurót, egy lengyel 2000-et, egy angol pedig 5600-at, tehát nagyságrendi különbségek vannak" - jelezte a kórházszövetség elnöke. 

Velkey György hozzátette: a lejárt összegű adósságállomány - a szervezet adatai szerint - november végén 68,9 milliárd forint volt.

A Beteshda Gyermekkórház főigazgatója hangsúlyozta: évi 100 milliárd forintos többletre volna szükség az egészségügyben ahhoz, hogy ne keletkezzen többé ilyen mértékű adósság.

"Ha egy kormányzati ciklusban növekedne a keret évi 100 milliárd forinttal, az már talán a növekedő gazdasági lehetőségek és a különböző gazdasági mutatók javításával lehetséges pénz lenne és biztos, hogy meghozná - a jóérzésen túl - azt az egészség nyereséget, ami például a gazdaságélénkítésben is jelentős lehetne a munkaerő regenerálásával, illetve az egészségügyi szolgáltatásoknak mint a piacon megjeleníthető szolgáltatások erősödésével" - mondta Velkey György.

A Magyar Kórházszövetség elnöke úgy véli: jó irányba mutat az integrált megyei központok létrehozásának terve, azonban a nyugati példák azt mutatják: érdemes egy-másfél milliós lefedettségű körzetekben gondolkodni. Így ez Magyarországon nem is megyei, hanem inkább egészségügyi térségek szerinti centrumokat jelenthet.

Velkey György megjegyezte: egyelőre nem tudni, mi alapján osztják majd ki a kvótákat, és mely intézmények milyen ellátási területen juthatnak kiemelt szerephez. A határidő szerint áprilisig ki kell alakítani ezeket a központokat - a néhány hónap azonban nem biztos, hogy elegendő lesz ehhez - jegyezte meg.

Az elmúlt évben nem volt béremelés, és idén sem várható, pedig az orvosok, szakdolgozók megbecsülésének növelése elengedhetetlen az itthon tartásukhoz - fogalmazott a Magyar Kórházszövetség elnöke.

"Talán kevésbé ismert, hogy a százezer főre jutó szakdolgozók száma a fejlett egészségügyi kultúrájú országokban 2-2,5-szerese a Magyarországon lévőknek, de nemcsak sokkal több pénzt kapnak, hanem sokkal nyugodtabb és nagyobb szakértelmet lekötő, elmélyültebb munkát tudnak ezek az emberek végezni" - jelezte.

Velkey György megjegyezte: a szakorvosképzésbe sokat invesztált a kormány az elmúlt években, s ez érezhető volt a 2013-as orvoselvándorlási statisztikákon is, az adatok valamelyest javultak. A kórházszövetség elnöke kiemelte: a szakorvosi minimálbér bevezetése esetén elengedhetetlen, hogy a többi szakorvos is részesüljön a plusz juttatásban.

"A szakorvosképzésbe nagyon sokat invesztált az elmúlt időszakban a kormány. Nagyon helyes út is volt ez. Az ösztöndíjrendszerek és a különböző nagyjából természetbeni juttatások - az például, hogy a képzés során a tanfolyamok ingyenessé váltak - javítottak a rendszerünkön és több fiatalt itthon is tartott. Az utolsó, 2013-as adatokból látszik, hogy emiatt csökkent a migráció, a tavalyi számokat még nem ismerjük. Igaz, hogy a rendszerben dolgozó szakorvosok várták és várják, hogy ők is megkapják a kiemelt szerepet és elismerést a bérükben is"  - mutatott rá.

A szakorvosi minimálbér bevezetésekor nem lehet különbséget tenni a most végzett és a már praktizáló szakorvosok között - hangsúlyozta a Magyar Kórházszövetség elnöke.