Visszaküldött a parlamentnek két jogszabályt a köztársasági elnök. Áder János uniós szabályokra és uniós bírósági állásfoglalásra hivatkozva kérte az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, valamint a kereskedelemről szóló jogszabály december 9-én elfogadott módosításának megfontolását az országgyűléstől. A Portfolio gazdasági portál emlékeztet arra, hogy az első kifogásolt törvényváltoztatás arról rendelkezik, hogy nagyvárosias világörökségi területeken nem épülhet diszkont, nagy méretű szupermarket, valamint hipermarket, a jelenleg ott lévőknek pedig egy éven belül be kell szüntetniük tevékenységüket, míg a kereskedelmi törvény átírása 2018-tól megtiltotta a napi fogyasztási cikkek árusítását azoknak a nagyobb üzleteknek, amelyek nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben.

Európai szakértők bevonásával, az Országos Atomenergia Hivatalon belül nemzetközi tanácsadó testületet hoz létre a kormány - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János hozzátette: a testület a Paksi Atomerőmű bővítésekor segíti majd a fejlesztést, valamint garanciát jelent a nemzetközi szakmai közvélemény tájékoztatására. Kijelentette: az adó- és áramdíjfizetők érdekeit szem előtt tartva, a gazdasági rezsicsökkentés előkészítése érdekében szintén világszerte elismert szaktekintélyeket kívánnak bevonni.

Jövő kedden és december 29-én, hétfőn tarthat rendkívüli ülést az Országgyűlés, miután MSZP-s, LMP-s és független képviselők támogatásával összegyűlt az ehhez szükséges számú aláírás. A szocialisták az útdíj ügyében kezdeményezték a rendkívüli ülésezést. A parlament kedden dönt arról, hogy kivételes eljárásban tárgyalja-e az elkerülő autópálya-hálózat díjmentességének biztosításáról szóló MSZP-s határozati javaslatot. Ha a képviselők többsége megszavazza a kivételes eljárást, akkor az indítvány vitája és határozathozatala december 29-én, hétfőn lehet.

Óvatosságra intett az orosz válság ügyében a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor Brüsszelben, az Európai Unió állam- és kormányfőinek tanácskozása után azt mondta: az orosz devizatartalékok és katonai képességek még mindig jelentősek. A miniszterelnök hozzátette: Kijevnek jelenleg 32 milliárd dollárnyi támogatásra lenne szüksége, de előbb azokat az országokat kellene kárpótolni, amelyek gazdasága megsínylette az Oroszország elleni uniós szankciókat. Orbán Viktor üdvözölte, hogy a tagállamoknak már korábban megítélt pénzeket nem érintheti a tervezett uniós gazdaságösztönző csomag. Az európai közösség és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodásról a kormányfő azt mondta: egyes kérdések politikai döntést igényelnek, és Magyarország ragaszkodik az államok szuverén igazságszolgáltatási rendszeréhez.

Magyarországnak, mint szomszédos államnak stabil, gazdaságilag erős Ukrajnára van szüksége - hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter Kijevben. Szijjártó Péter az ukrán külügyminiszterrel tartott megbeszélés után bejelentette: Magyarország 100 ezer euróval járul hozzá annak a NATO-alapnak a működéséhez, amelynek az a fő célja, hogy megerősíthesse Kijev kibervédelmi képességeit. Hozzátette: az EBESZ ukrajnai missziójának működéséhez további 100 ezer euróval járul hozzá Magyarország. A magyar politikus szólt arról is, hogy a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködés élénkítéséért az Eximbank ismét finanszírozza az Ukrajnába irányuló magyar exportot, illetve az olyan ukrán állami beruházásokat, amelyekben magyar vállalatok is részt vesznek.

Elfogadásra késznek minősítette a magyar operatív programokat az Európai Bizottság - mondta a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. Csepreghy Nándor hozzátette: a bizottsági szóvivő nyilatkozata alapján ezt a dokumentumot ki is adják az év végéig. A döntéssel elhárult minden akadály az elől, hogy jövő év elején a kormány - az eddigi kilenc kiírt pályázat után - újabb uniós pályázatokat írjon ki - mondta a helyettes államtitkár. Annak ellenére hogy az operatív programokat a jövő év első hónapjaiban fogadják el hivatalosan, már lehetőség lesz arra, hogy a magyar kormány előlegeket hívjon le a 2014-2020-as uniós források terhére.

Január és október között 2,9 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset az egy évvel korábbihoz képest. Az átlagos nettó keresetek ugyanennyivel emelkedtek. A Központi Statisztikai hivatal azt közölte: a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a megfigyelt nonprofit szervezetek dolgozói átlagosan bruttó 234.400, nettó 153.500 forintot kerestek a családi kedvezmények számítása nélkül. Közben a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács ülésén továbbra sem született bérmegállapodás a szociális partnerek között a jövő évi bérekről, miután a kormányzat még nem válaszolt a megállapodás feltételének tekintett kéréseikre.