Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

Megkezdődött az EU-csúcs

Az ukrajnai orosz agressziós cselekmények miatt az Oroszország elleni uniós szankciók lehetséges megszigorításáról szóló találgatások közepette kezdődött meg szombat délután Brüsszelben az EU-országok csúcsvezetőinek rendkívüli tanácskozása.

Az ülés eredetileg tervezett fő témája két uniós kulcspozíció betöltésének az eldöntése: miután az Európai Parlament (EP) már megszavazta az Európai Bizottság elnökének - a portugál néppárti José Manuel Barroso utódjának - Jean-Claude Juncker szintén néppárti politikust, volt luxemburgi miniszterelnököt, az EP elnöke pedig ismét a német szociáldemokrata Martin Schulz lett, az állam- és kormányfőknek most minősített többséggel az Európai Tanács elnökének személyéről - vagyis saját testületük irányítójáról -, továbbá az EU új kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéről kell dönteniük.

Az előbbi posztot eddig a belga néppárti Herman Van Rompuy, az utóbbit a brit munkáspárti Catherine Ashton töltötte be.

Angela Merkel német kancellár a tanácskozásra érkezve úgy vélekedett, hogy ezúttal sikerül dűlőre jutni a személyi kérdésekről.

Az Európai Tanács elnöki posztjára Donald Tusk lengyel kormányfőt, a főképviselői tisztségre pedig Federica Mogherini olasz külügyminisztert tekintik a legesélyesebbnek uniós körökben.

Ukrajnáról Merkel azt, mondta, hogy ott "nagyon súlyos" a helyzet.

Francois Hollande francia köztársasági elnök arról beszélt érkezési nyilatkozatában, hogy az Oroszország elleni szankciókat "az eddiginél magasabb szintre" kell emelni.

Mark Rutte holland kormányfő visszafogottan szólt a szankciószigorítás eshetőségéről. Mint mondta, az Európai Bizottságnak át kellene tekintenie a szankciók politikai és gazdasági hatását. A maga részéről elégedetlenségét hangoztatta a szankciók eddigi hatásfokát illetően.

Dalia Grybauskaite litván államfő úgy fogalmazott újságírók előtt a tanácskozás megkezdése előtt, hogy Oroszország "gyakorlatilag hadiállapotba" került azzal az Ukrajnával, amely közeledni kíván Európához.

Alexander Stubb finn miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a szankciószigorításhoz a tagállamok többségének támogatására van szükség. Kizárta a konfliktus katonai megoldásának lehetőségét, és arra hivatkozott, hogy az EU csak "puha" hatalomgyakorlásra képes. Szerinte is át kell tekinteni, mennyire mondhatók eredményesnek az eddigi szankciók.

Címlapról ajánljuk

Fegyelmi eljárás indul Seszták Miklós ellen, felfüggesztik a párttagságát, lemondatnák mandátumáról

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) fegyelmi és etikai bizottságának eljárását és ennek időtartamára Seszták Miklós párttagságának felfüggesztését kezdeményezte az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Merész követeléssel állt elő Moszkva, Putyin felosztaná Európát – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Merész követeléssel állt elő Moszkva, Putyin felosztaná Európát – Ukrajnai háborús híreink szombaton

A német Bild értesülései szerint Moszkva a békéért cserébe a NATO egyik tagországának kilépését követeli a védelmi szövetségből. A Kreml legmagasabb köreiből érkező elképzelés alapján Finnországnak ki kellene lépnie a katonai szövetségből, míg a balti országokból a katonákat kellene kivonni. Tegnap Sándor Zsolt vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke pénteken Budapesten, a NATO Katonai Bizottságának elnökével, Giuseppe Cavo Dragone admirálissal közösen tartott sajtótájékoztatót, ekkor a Magyarországot fenyegető külföldi szabotázsakciók is szóba kerültek – írja az MTI. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×