Péterfalvi Attila felhívta a figyelmet arra, hogy az adatok átadásához szükséges egy adatfeldolgozásra vonatkozó szerződés megkötése, továbbá a hatóság támogatandónak tartja, hogy a jelöltek hozzák nyilvánosságra ezeket a szerződéseket.

Elmondta: a választási eljárásról szóló törvény szerint a választásra nyilvántartásba vett jelöltek és listát állító jelölőszervezetek is kérhetik a választási irodáktól a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok név- és lakcímadatait közvetlen politikai kampánytevékenység folytatása érdekében.

Ennek feltétele, hogy amennyiben a jelölt kéri az adatokat, akkor igazolja, hogy 101 500 forint adatszolgáltatási díjat befizetett a Nemzeti Választási Iroda számlájára. Ha a listát állító jelölőszervezet kéri az adatokat, az adatszolgáltatási díj a listás választókerületben megválasztható képviselőnként 101 500 forint. Ez tehát azt jelenti, hogy az önkormányzati választáson a több szint és választástípus miatt akár 41 millió forintba is kerülhet a jelölőszervezeteknek, ha az összes választó adatához hozzá kívánnak jutni, de ha a listán szereplő jelöltek igénylik ezeket az adatokat, az összeg ennél jóval kevesebb.

Péterfalvi Attila elmondta: a NAIH álláspontja szerint nem sérti az adatvédelmi előírásokat, ha a jelölt kéri az adatokat a választási irodától és adatfeldolgozóként - a kampány lefolytatására - igénybe veszi a jelölőszervezetet. Ugyanakkor az adatfeldolgozó jelölőszervezetnek is kötelessége gondoskodni a birtokába jutott személyes adatok biztonságáról.

Mint mondta, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint az adatfeldolgozásra vonatkozó szerződést írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell többi között a jelölt és a jelölőszervezet adatait, az adatkezelés célját (azaz felhasználásukat a kampányban), a feldolgozott adatok körét (vagyis a választópolgárok nevét és címét), az adatok mennyiségét és a kampánytevékenység pontos megnevezését. Rögzíteni kell az adatbiztonsági előírásokat, a további adatfeldolgozók igénybe vételének lehetőségeit és a felelősség kérdéseit is.

Ha a közvetlen politikai kampánytevékenység céljából létrejön az adatfeldolgozásra vonatkozó megállapodás, a törvény előírása értelmében az adatkezelő köteles tájékoztatni a választópolgárokat arról, hogy az adatfeldolgozásra ki, illetve melyik jelölőszervezet jogosult - tette hozzá a NAIH elnöke. Ezzel kapcsolatban a NAIH támogatandónak tartja, ha a jelöltek nyilvánosságra hozzák a jelölőszervezetekkel megkötött szerződést. Az adatkezelést természetesen be kell jelenteni a NAIH-nál is.

Péterfalvi Attila felhívta a figyelmet arra is, hogy a hatóság álláspontja szerint ha a jelölt adatfeldolgozóként jelölőszervezetet vesz igénybe a közvetlen kampánytevékenységre, akkor célszerű, hogy a jelölőszervezet kérje a hatóságtól a személyes adatok kezelésének nyilvántartásba vételét, felsorolva a vele adatfeldolgozási szerződést kötő jelöltek nevét, lakcímét, a település megnevezését, ahol a jelöltek indulnak, illetve az egyéni választókerületek számát.