Infostart.hu
eur:
364.97
usd:
331.23
bux:
0
2026. november 16. hétfő Ödön

Külügy: nem sérti az autonómia kérdése a magyar-román alapszerződést

Az autonómia kérdése nem sérti a magyar-román alapszerződést, hiszen éppen ez a dokumentum emeli a kisebbségi ügyeket a kétoldalú kérdések közé - mondta Nagy Anna külügyi szóvivő pénteken az MTI érdeklődésére.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szóvivője arra reagált, hogy Titus Corlatean román külügyminiszter a magyar-román alapszerződés megsértésének minősítette csütörtökön a magyarországi döntéshozóknak az etnikai autonómiát támogató nyilatkozatait.

Nagy Anna kiemelte: Magyarország már többször is világossá tette Románia előtt, hogy a kétoldalú alapszerződés értelmében a romániai magyarság ügyeit nem tekinti román belügynek. Martonyi János korábbi külügyminiszter például tavaly márciusi bukaresti látogatása alkalmával is kifejtette ezt az álláspontot - emlékeztetett.

Hangsúlyozta: az autonómia kérdésében "a román kormány nem Magyarországgal vitatkozik, hanem a saját állampolgáraival".

Ugyanakkor történelmi példák is azt mutatják, hogy az autonómia kivívásához szükség van az anyaország támogatására - közölte a szóvivő. Hozzátette: a magyar kezdeményezések nem az etnikai alapú területi autonómiáról szólnak, de "a román reakciók gyakran félreértelmezik ezt".

Titus Corlatean a Mediafax hírügynökség pénteki közlése szerint egy előző napi székelyföldi rendezvényen, a külhoni románságnak szervezett Marosfői Nyári Egyetemen fejtette ki álláspontját a székely autonómiaigényről.

"A magyarországi döntéshozóknak a kollektív jogokat, vagy az etnikai alapú területi autonómiát szorgalmazó nyilatkozatai, amelyeket nem egyszer román területen fogalmaznak meg, gyakorlatilag megkérdőjelezik a Románia és Magyarország közötti alapszerződés érvényességét, ami nagyon súlyos, vagy éppenséggel a szerződés megsértését jelenthetik" - jelentette ki a román diplomácia vezetője.

Corlatean szerint politikailag, jogilag és közigazgatásilag is elfogadhatatlan az "úgynevezett Székelyföldi autonómia mesterséges témájának" felvetése a magyarországi döntéshozók részéről. "A mindkét fél által elfogadott alapszerződés 15. cikkelye és melléklete azt szögezi le összefoglalva, hogy kétoldalú kapcsolatokban nem fogadjuk el a kollektív jogokat és az etnikai alapú autonómiákat" - érvelt a román külügyminiszter.

Címlapról ajánljuk

Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Kivételesen 9 órakor kezd az Országgyűlés, Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával, várhatóan a dublini EU-csúcs és a Seszták-ügyben elásott pénz fejleményei is szóba kerülnek. A költségvetési vita időkeretben zajlik, a kormánypártnak és az ellenzéknek egyaránt 900-900 perc áll majd a rendelkezésére.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Önéletrajz alapján dönteni egyre nagyobb kockázat – sok cég azt sem tudja, pontosan kit keres

Önéletrajz alapján dönteni egyre nagyobb kockázat – sok cég azt sem tudja, pontosan kit keres

Látszólag stabil a munkaerőpiac, a felszín alatt viszont komoly átrendeződés zajlik: az AI hatása már a fehérgalléros, tudásalapú munkakörökben is érződik, a cégek óvatosabban vesznek fel új embereket, a hagyományos önéletrajz-alapú kiválasztás pedig egyre kevésbé működik jól. A jelöltek készségei és tanulási képessége ugyanis sokszor rejtve marad, miközben a cégek sem mindig tudják pontosan megfogalmazni, milyen kompetenciákra van valóban szükségük. Horváth Tamás munkaerőpiaci és szervezetfejlesztési szakemberrel, a HUN-TER-APP Kft. ügyvezetőjével többek között arról beszélgettünk, miért értékelődik fel a végzettség helyett a kompetencia és hogyan veszhetnek el a CV-k rengetegében alkalmas jelöltek a rosszul felmért elvárások miatt. Kitértünk arra is, hogy milyen rejtett tartalékok vannak a munkaerőpiacon, és hogyan alakíthatja át az AI a HR-esek és fejvadászok munkáját.A cikk megjelenését a Hun-Ter App Kft. támogatta.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×