Áder János köztársasági elnök 2012 decemberében hozott határozatot arról, hogy a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztésére Balatonkenese város Balatonakarattya településrészét Balatonakarattya néven községgé nyilvánítja. A határozatot 2013. január 8-án hirdették ki.

A határozat a kihirdetését követő (általános) önkormányzati választás napján lép hatályba. Ez azt jelenti, hogy a
2014-es őszi önkormányzati választás napján az eddigieknél eggyel több, összesen 3.177 településen lesz önkormányzati választás októberben.

A településrész községgé nyilvánítása azt is jelenti, hogy Balatonkenese jegyzőjének tulajdonképpen úgy kell szerveznie a választási munkát, hogy mindenhol "külön kezeli" az új községet. Külön kellett megállapítania az önkormányzati képviselő-testületek létszámát, a tervezett határvonalat figyelembe véve egy önálló szavazókört kellett létrehozni, amely lefedi a tervezett területet, és külön jelöltek kerülnek fel majd a külön szavazólapokra is.

Nánássy Elek, Balatonkenese jegyzője az MTI-nek elmondta: a leválási folyamat 2012 tavaszán kezdődött, amikor Balatonakarattya településrészen összehívott falugyűlésen létrejött a Leválást Előkészítő Bizottság. Ezt követte 2012. augusztus 5-én egy helyi népszavazás, amelyen az ott élő választópolgárok vehettek részt.

A csaknem 3500 lakosú Balatonkenese akarattyai városrészén a népszavazás idején 779 választópolgárt tartottak nyilván, a helyi referendumon a választásra jogosultak 60 százaléka vett részt, és 86 százalékuk voksolt igennel az önállósodásra.

Az önkormányzati választáson Balatonkenesén polgármestert és hat képviselőt, Balatonakarattyán polgármestert és háromtagú képviselő-testületet választanak. Az akarattyai képviselő-testületnek a választás után döntenie kell arról, mely településsel hoz létre közös polgármesteri hivatalt, ami kötelező a kis lélekszám miatt.

A választások után a 14,2 milliárd forint értékű önkormányzati vagyon felosztása lesz a legnagyobb feladat.